Magyarországi utolsó blogomat írom, és a sminkes témában írottakat le is fogom zárni. Természetesen lehet még olvasni, ha valaki lemaradt róla, de Berlinből a teljesen új, diplomata életemről szóló írásaimat olvashatjátok ezentúl.
Vasárnap utazunk el, másnap már be is dobnak a mélyvízbe, mert welcome-partyt adnak a tiszteletünkre, amire már most van 50 "igen" visszajelzés. Szóval minimum ennyien fogják az "új húst" szemrevételezni!:-)
Kérlek benneteket, adjatok nekem egy kis időt, amíg jelentkezni tudok onnan, és ígérem, a partyról is részletesen beszámolok, de kiutazásunk után kb. két hétig még egy vendéglakásában fogunk lakni, amíg a szolgálati lakásunkat ki nem festik/takarítják. Lehet, hogy csak a beköltözés után tudok írni, de lehet, hogy már jövő kedden is sikerül írnom nektek, előre nem tudom.
A levelekre is csak holnapután szerdáig tudok válaszolni, utána megint bizonytalan, mert a kamion a cuccainkért csütörtök reggel jön, és bizony, kedvenc kis gépemet is elviszi.
Hű olvasóimnak köszönöm eddigi kitartásukat, hogy kíváncsiak voltatok írásaimra, remélem, ezután sem hűtlenkedtek, még ha nem is a sminkről fogok írni nektek! Talán még érdekesebb is lesz a téma, mert sok oldal szól sminkről, de kevesebb a diplomata életről - belülről.
És drukkoljatok nekem, hogy minden simán menjen, és jól érezzem magam ott kinn a messziben! Egyelőre kicsit izgulok, túl sok a változás, és hozzá kell szoknom ahhoz, hogy elhagyom az országot (tegnap édesanyáméktől búcsúztam, és hát nem ment papír zsebkendő nélkül).
De nagyon várom, és boldog vagyok, mert a férjemmel is sokkal többet lehetek majd együtt, mint itthon lehettem. Szóval nehogy sajnáljatok, szuper jó dolgom lesz ott kinn!:-)))
Tegnap Makón voltam, ahol Erikának volt fellépése, és éjfél körül értünk vissza, így van alibim, miért nem írtam blogot. De a múlt hétből tanulva nem hagyok ki még egy hetet, mert akkor meg is lincselnétek!:-) Szóval, igaz, hogy nem vasárnap, de itt van a friss írásom!!!
A minap kérdezte egy lány, honnan tudja, hogy mi a divat a sminkben. Ha szeretne esetleg új színeket, technikákat kipróbálni, mi ad neki mankót ebben. Nos, a színekben mindenképp az illatszerboltok. Minden valamit is magára adó kozmetikai cég kihoz évente két új színpalettát (egyet tavasszal-nyáron, egyet ősszel-télen). Így csak szét kell nézni a polcokon, és a legszebbet megvenni. Baj csak akkor van, ha több legszebb van..., de ez más tészta.
A forma és a technika viszont a legjobban az újságokban megjelenő reklámokból (főleg a parfümreklámból) leshető el. Egy divatmárka a legújabb termékét tuti, hogy a legújabb trendi sminkkel reklámozza. Én, bár sajnos parfümallergiás vagyok, és nem használhatok semmilyen illatanyagot, azért egy női újságban legelőször a reklámokat nézem meg, innen én is kimazsolázom, külföldön mi jött most be smink terén (szürke füstös szem, fekete tusvonal, tűzpiros száj).
Sajnos ahogyan nincsen államilag elismert sminkes képzés Magyarországon, úgy nincsen sminkes továbbképzés sem; mindenki úgy tanul, és képezi tovább magát, ahogy akarja: újságokból, másik sminkestől, internetes oldalakról. Ez még nincs megoldva itthon.
Megkuksizom, ez Németországban hogy' történik, és beszámolok róla.
Még 13 nap, és utazom!!:-))
Elkényeztetett banda!:-)
Hogy mennyi levelet kaptam, mert kimaradt egy blog bejegyzés! Nem haltam meg, és még Magyarországon vagyok (pont 3 hét múlva utazunk), csak épp nem voltam vasárnap gépközelben, és kedden már nem akartam vasárnapi blogot írni. De most bepótolom.
Ha nem várnám már nagyon Berlint, valószínűleg elég elkeseredett lennék, mert hihetetlen jó munkák találnak meg, amiket már nem tudok bevállalni! Bezzeg a tanítványaim dőzsölnek!:-) Kíváncsi vagyok, 3 év múlva, amikor visszajövök, mennyi időbe fog telni, amíg megint a szakmába dolgozom magam. 4 előjegyzett tanítványom már van, akik tőlem szeretnének tanulni, és megvárnak, de a szakmából mennyire fogok kikopni, azt nem tudom.
Viszont lányok! Elhatároztam, hogy Berlinben írok egy újabb sminkes könyvet, amit itthon fogunk lefényképezni, csak a vázát írom meg kint. Ami miatt érdekes nektek, hogy a barátnőim mellett szeretnék ismeretlen nőket is betenni. Szóval várom a jelentkezéseteket, aki úgy érzi, szeretne benne lenni, írjon nekem (beszéld rá az anyukádat is)! És azért, mert csúnyának, öregnek, sminkelhetetlennek...stb. érzed magad, az nekem nem akadály! Nem babákat várok, hanem teljesen normális, "átlag" nőket, kicsi, vagy nagy hibával. Ami neked hiba, nekem főnyeremény! Úgyhogy csak azt gondold át, szeretnél-e bekerülni, a külsőddel ne foglalkozz! Azért, mert magadnak nem tetszel, én attól még imádhatom a hibáidat!:-) De légy türelemmel, mert ez csak 2011-ben lesz realitás, addig csak kacérkodjatok a gondolattal, de ha van kedved, már most jelentkezhetsz.
Még mindig hihetetlen számomra, hogy fontos nektek, és komolyan veszitek, amit hétről hétre írok nektek. A múlt heti blogomban egy fél mondatot írtam az alapozók fényvédelméről, és rögtön többet szerettetek volna tudni róla.
Nos, az illatszerboltban kapható bármelyik márka, legyen szó nevesincs, avagy luxus márka termékéről, igen, tartalmaz fényvédőt. A márkátlanabbak 5, a márkásabbak 15-ös faktorút tartalmaznak. Mi sminkesek 30-as, vagy 45-ös faktoros alapozóval dolgozunk. Ezek már annyira jól védenek, hogy alájuk nem kell naptej, vagy más fényvédőt tartalmazó krém. Legalább is az arcra, mert természetesen ha egész napos, szabadban lévő fotózáson vagyunk például, a modellek testét be kell kenni, az arcukra viszont elég az alapozó.
Sajnos a hétköznapi alapozók faktorszáma nem elég magas (egyik márkáé sem!! Azért, mert drágán vettétek, és jó neve van, még nem jó ebből a szempontból!!!), így azok alá legyetek szívesek naptejet tenni, különben a bőrötök bánhatja!
És ha már ennyire hallgattok rám, akkor évente tessék elmenni fogorvoshoz, hogy ellenőrizze a fogatok állapoták, és a nőgyógyászotokhoz (akinek egyik sincs, merem ajánlani az enyéimet, tündériek, barátságosak), hogy rákszűrést végezzen!
Holnap egy rádióadó telefonos interjúban arról fog beszélgetni velem, hogy a strandra milyen smink illik.
Nos, ha a kérdést komolyan vesszük, akkor el kellene mondanom, hogy csupa vízálló sminkanyagot kellene magunkra kenni, illetve zsíralapú dolgokat (szemhéjkrém, krémpirosító, magas fényvédőt tartalmazó alapozó,stb..., ami szintén elég jól bírja a vizet, bár mellékesen, aki folyamatosan olvassa a blogomat, az ismeri a véleményemet ezekről az anyagokról), és gondolom, van, aki TÉNYLEG sminkeli magát egy strandra, de könyörgöm, ugye ez nem általános?!
Nem akarom észbeli képességeit kétségbe vonni azoknak a nőknek, akik napozni is sminkben mennek, de ezt csak azt udvariasság teszi!:-)
Szóval: könyörgöm, ha már muszáj valamit magadra kenni, az egy kis szempillaspirálon és szájfényen kívül más ne legyen, bár szerintem ez pont két dologgal több, mint ami egészséges 35 fokon, a tűző napon!
Rengetegszer sminkeltem nyáron, nagy melegben, de mi olyan anyagokat használunk, amik védenek; pl. a profi alapozó 30-45-ös fényvédőt tartalmaz, míg a hétköznapi márkák közül a legmagasabb 15-ös, ami nagyon kevés!!
Úgyhogy ha szépen akarsz kinézni a strandon is, akkor sminkanyagot ne, viszont fényvédőt használj az egész testedre!
Ellenkező esetben kívánatosan fog csillogni az ajkad a szájfénytől (amíg le nem olvad, ami kb. 15 perc), de aztán a arcbőröd állapotát megnézném mondjuk 3 év múlva!
A héten fantasztikus munkám volt: 3 egymást követő napon a Petőfi Irodalmi Múzeumban Molnár Ferenc korai írását (Ketten beszélnek) mutatta be Básti Juli, Udvaros Dorottya és Mácsai Pál. Nagyágyúk külön-külön is, de együtt!!!!
Hihetetlen dolognak tartom még most is, hogy szakmám segítségével a kulisszák mögött is megismerhetek ilyen kaliberű embereket. Nem vagyok egy talpnyaló fajta, van, aki emiatt nem is kedvel, mert elvárná, hogy istenítsék (minél nagyobb név valaki a szakmájában, annál kevésbé; általában sehonnai felkapaszkodott emberek nem bírják elviseli, ha nem sztárolják őket), de azért ennél a 3 embernél szívesen megtettem volna!
Persze ők meg nem szerették volna (lásd feljebb!). :-)))
Valaki magyarázza már el nekem, miért van az, hogy a legszerényebb emberek azok, akik megtehetnék, hogy ne legyenek azok?!
A sminkes és a fodrász az, aki az ismert embereket úgy ismeri, ahogy a nagyközönség nem, akik csak a média által sugallt kép alapján, ami nagyon-nagyon-nagyon sokszor félrevezető! Az én székemben mindenki magánemberként van jelen, nekem nem fogja megjátszani magát, így én az igazi arcát látom. Sokszor én is csalódom, akár pozitívan, akár negatívan, mert amíg nem találkozunk személyesen, addig engem is befolyásol a média.
Csak nálam ki is derül a turpisság!:-))
"Somebody puts a low value on your time"
Ezt nemrégiben tanultam angolból (no, mennyit fejlődtem, már ilyeneket tudok?!:-) ), és abszolút ezt érzem. A kifejezés az én fordításomban annyi: értéktelennek tekinti az idődet, mondhatnám, lesz...rja.
Mivel már nem sokáig dolgozhatok, gondolhatjátok, mennyire be kell osztani az időmet, hogy a bevállalt feladataimat meg tudjam csinálni. Újabb tanítványokat már régen nem tudok fogadni, és a magánemberek, akik saját magukat szeretnék megtanulni sminkelni, ők is hetekkel előbbre tudnak csak tervezni velem. Ezért tartom felháborítónak, ha valaki semmibe veszi az időmet, és mástól vonja meg a lehetőséget, hogy éljen vele.
Hónapokkal ezelőtt megbeszéltem egy lánnyal, hogy pénteken délután eljön, és megtanítom széppé varázsolni magát. Még én voltam az, aki rákérdezett, nem jött-e esetleg közbe neki valami, mert ha nem számíthatok rá, másnak oda tudom adni az időt. Megígérte, hogy jön. És nem jött. De a gerinctelenség, jellemtelenség csúcsa, hogy nem hívott fel emiatt, nem írt levelet, csak hagyta, hogy várjam.
Már régóta vagyok a szakmában, sok bunkó emberrel találkoztam, mondhatni, megszoktam, de most az időszűke miatt éreztem még sértőbbnek, mint egyébként.
Pár héttel ezelőtt pont egy tanítványomat vígasztaltam, mert valaki felültette, és a sminktől is elvette a kedvét. Azt mondtam neki, bunkó emberrel fog találkozni munkája során, és a legnagyobb marhaság, ha hagyja, hogy az ilyenek a kedvét szedjék. Egy percig bosszankodjon rajta, aztán lépjen túl, és ne hagyja, hogy a hangulatát befolyásolja.
Én is ezt teszem: kiírom magamból, hogy belefutottam egy gerinctelen lányba, aki más idejét nem tiszteli. Örülök is neki, hogy nem találkoztunk. És már nem is fogunk.
Ez biztos, Angelika!
Holnap lesz a megbékélés napja, és a Kossuth téren lesz a koncert Miklósa Erikával és Rost Andreával.
Aki teheti, jöjjön el, biztos nagyon szép lesz. A sminkjeik biztosan, mert én fogom csinálni!:-) Tudom, ez most nagyképűen hangzott, de Eri teszi alám a lovat, ugyanis 4 éve én vagyok a sminkese, mindig én csinálom a sminkjét, még akkor is, ha lesz ott sminkes, ahová megy, pl. tévéfelvétel, fotózás... Mindig mondogatom neki, hogy én vagyok az ő "sztárallűrje", mert más nem érhet az arcához.
Ő viseli a legrosszabbul, hogy elmegyek Magyarországról. Hiába ajánlottam neki jó sminkeseket magam helyett, én pótolhatatlan vagyok (idézet tőle). :-) Ezért meg kell tanítanom saját magát sminkelni, hogy ameddig vissza nem jövök, szépen meg tudja magának csinálni.
Pedig megtehette volna, hogy meghiúsítja a kiutazásomat, mert egy speciális átvilágításon kellett átmennem, és referenciaszemélyeket is kellett megadnom, akiknél érdeklődhetnek rólam. Persze Eri volt az egyik, mondtam neki, ha bemószerol, hogy kábítószert adok el, vagy tudja, hogy kiskorúakat rontok meg, vagy bármi más marhaságot kitalál, tuti, hogy itthon maradok!:-)
Eddig úgy néz ki, megyek!:-)
Már javában megy a "menyasszonyszezon", minden szombatom (és néha más nap is) az ő szépítésükkel telik. A nagy napot mindig megelőzi egy próbanap, ahol addig-addig játszunk a színekkel és formákkal, amíg a legszebbet, legtökéletesebbet meg nem találjuk. Az esküvő napján általában a fodrász csinálja meg először a hajat, aztán jövök én. Két olyan fodrász ismerősöm van, akiket bátran merek ajánlani, mert tudom, hogy fantasztikus kreációkat fognak készíteni. Tökéletes munkát végeznek.
És ez a baj. Ugyanis feltették a lécet nálam is, aki semmit nem értek a hajhoz, de szemem van, hogy a náluk rosszabb munkát már nehezen viselem. Nagyon sokszor olyan fodrász készíti a menyasszony haját, akit nem ismerek, de látom, hogy borzalmas munkát végez: nem illik az arához, a fejformájához, nem tisztázza el a hajak végeit, "szöszöl", ... szóval láthatóan sz**t csinál. Aztán persze nagy lelkesen vagy ő, vagy a menyasszony megkérdezi, hogy hogy' tetszik. És én, aki nem szoktam hazudni munkám során (pl. igen, a tartós tincses pilla ragasztója kitépi az eredeti szempillákat), ilyenkor mit mondhatnék?! Azt, hogy borzalmas?! Vegyem el a menyasszony jókedvét? Nem tehetem! Így szélesen mosolyogva azt válaszolom: szép. És utána rosszul érzem magam.
De legalább a jó hangulat megmarad, és reménykedem, hogy a fátyol eltakarja majd a művet.
Megint megnéztem, mely külföldi országokból olvassák a honlapomat, és megint elcsodálkoztam a számán (sok). Ti, kedves, külföldön élő olvasóim, írjatok már nekem pár sort, kik vagytok, hogy' találtatok rám,...rettentő kíváncsi vagyok rátok. Ki a fene olvas rendszeresen pl. Japánban?! Hahó!!:-))
Furcsa, mert megpróbálok úgy élni, és dolgozni, hogy még ne Berlinre koncentráljak, hanem a még elvégzendő feladataimmal foglalkozzam, de egyre inkább beleszól a mindennapjaimba és döntéseimbe. Rengeteg munkafelkérést kell már visszautasítanom, újabb tanítványokat sem tudok bevállalni, menyasszonyok tömkelegét kellett átadnom másnak...
Ezért van szerencsém, hogy vannak tanítványaim, akiknek az "elvállalhatatlant" át tudom passzolni, és nem fáj a fejem, ha én lemondom, vajon ki kapja meg a munkát. Van még egy csomó állandó megrendelőm, akiknek a megbízásait még én csinálom, de mindenki fel van készítve, hogy már csak két hónapig vagyok bevethető.
Elég nehezen bírják! Én jobban!:-)
Hihetetlen dolog történt a héten velem, és biztosan nem hiszem, ha csak hallom, de nem tapasztalom! Egy hete jöttem haza, és két tanítványom is avval fogadott, hogy egy idén nyíló nemzetközi hírű, fantasztikus...blabla sminkiskola-bolt-sminkesközvetítő hirdetésére jelentkezve próbasmink készítésére hívták őket a stúdióba, ahol több tévékészülék sminkekből álló videóklippet nyomott folyamatosan. A bibi csak ott volt, hogy az én honlapomról lelopott képekkel volt tele! Kíváncsivá tett a dolog, így meglátogattam a helyet, a saját szememmel is megnézve, és esetleg szóvá tenni, ugyan már, nem gondolják-e, hogy a lopás nem szép dolog, engedély nélkül... Szóval elmentem a férjemmel, aki már 15 éve ismer, és tudja, hogy elég hirtelen haragú vagyok, így esetleges hangos szóváltást megelőzendő békebíróként jelen kívánt lenni.
Nos, beléptünk, ahol a recepcióssal közöltük, hogy egy kis problémánk lenne a tévé műsorával. Végignéztük a klippet. Nem az összes kép volt az enyém ("csak" 7 darab a 30-ból), de gondoltam, a többi kárvallott nevében is rövidre zárom az ügyet. Szóval a főnök elé vezettek. És innentől egy kabaré a jelenet.
A lány egy perc alatt ezt közölte velem:
1. Ő már hónapokkal ezelőtt, amikor a videóklipp elkészült, jelentette a főnököknek, hogy ennek nem lesz jó vége, de senki nem tett semmit ellene.
2. Mondták neki, nem gond, én ismerek ott egy főnököt, így biztos nem lesz gáz, ha az engedélyem nélkül felhasználják a képeimet.
3. Különben ilyen távolból már nem lehet tudni, ki kitől lopott.
4. Tudja, hogy diplomata leszek, és mit izgulok, ott úgysem lesz szükségem a sminkes képeimre.
Itt már vörös volt a fejem, és a következő pillanatban azt hiszem robbanok, de a férjem megoldotta a helyzetet. Szép nyugodtan felállt, és indult kifelé, egy szó nélkül. Ez hatott. A főnök megjuhászkodva azt mondta, végül is le tudják szedni a klippet, és a tévét is ki tudják kapcsolni. Ez délelőtt 11-kor volt, és délután, amikor egy tanítványom ment hozzájuk, már nem volt bekapcsolva a tévé.
Az én magánvéleményem:
1. Ha nem megyek be, még most is engedély nélkül mennének a lelopott képek.
2. Nem ismerek ott senkit, de asszem, ez ilyen esetben mellékes.
3. Végül is tényleg lehetséges, ha jobban belegondolok, hogy a pár hónapja összeállított klippekből a jól sikerült képeket leszedtem, és a két éve megjelent könyvembe beletettem őket.
4. Erre inkább nem írok semmit.
Összefoglalva: szánalmas, szegénységi bizonyítvány egy 35 éves sminkiskolától, hogy nincs annyi referenciájuk, hogy akár egy évig különböző sminkjeik mehetnének a tévén, hanem magyar sminkesek honlapjairól kell lelopni őket, hogy valamit mégis meg tudjanak mutatni. Túl azon, hogy akár be is perelhetnénk őket.
De nem teszem, csak büszke vagyok magamra, hogy olyan fantasztikus sminkes vagyok, akinek a képeit referenciaként érdemes eltulajdonítani külföldi, nagy múltú sminkes iskoláknak!!:-)
Ja, és a tanítványaim nem fognak ott dolgozni. És nem én beszéltem le őket.
Szolgálati közlemény:
Te drága tündér Szilvi és Krisztián! Sok boldogságot Nektek! Millió puszi!
Mivel én sem szeretem más ömlengő útibeszámolóját hallgatni, mert ami neki fantasztikus élmény volt, nekem csak elbeszélés, ezért megkíméllek benneteket attól, hogy áradozzak Berlinről, pedig oldalakon át tudnék. Elég annyi, és evvel mindent elmondok, ha azt írom, hogy várom az augusztust, amikor kiköltözhetek oda (már csak 91 nap)!!! Annyi pozitív dolog ért, hogy már egy csepp félelem sincs bennem sem a várostól, sem leendő kollégáimtól, sem ottani életemtől. Nem sajnálom, hogy abba kell ott hagynom a sminkelést (diplomataként nem lehet civil foglalkozásom), és akik ismernek, tudják, ez nálam mekkora szó!
Ja, és vennem kell egy biciklit, mert ott a bringások az urak! Utána a gyalogosok, motorosok, és csak a legvégén kullog az autós. Azért megígérem, a fogadásokra kocsival megyünk, nehogy azt higgyék, csóringerek a magyarok!:-)
Úgy látszik, meguntátok a sminkkel kapcsolatos írásaimat, mert rengeteg visszajelzést kaptam a ruházatomra, sminkemre...a koktél-partyra. Ennyi levelet akkor kaptam utoljára, amikor a marcipángolyó egy igen eredeti receptjét osztottam meg veletek.
Valószínűleg igazatok van abban, hogy viszonylag sok sminkkel kapcsolatos oldal található az interneten, és kevesebb diplomatás, hát, majd igyekszem minél részletesebben írni kinti életemről, már amennyira a cenzúra engedi (=a férjem, aki a honlapomat működteti).
Jövő héten kimegyek Berlinbe levegőt szippantani, amint már írtam, de ez gyakorlati szempontból érdekes nektek: nem kaptok blogot vasárnap, és nem tudok levelekre válaszolni. De 18-án bepótolom a blogot is, ígérem, és olyan gyorsan küldök választ, amennyire csak a két ujjal való gépelésem engedi.:-)
Tessék, még ki sem mentem Berlinbe, és máris diplomata életem részleteivel traktállak benneteket! De ti tehettek róla, mert ahelyett, hogy sminkes kérdésekkel bombáznátok, a koktél-party részleteit kéritek tőlem. A mellékelt képen látjátok: így néztem ki. Egy kicsit kiríttam a nadrágkosztümös többi nő közül. És élveztem. Polgárpukkasztó vagyok, ezt szomorúan, de meg kellett állapítani magamról ismételten.:-) Nos, maga a party jó volt, szép volt, fárasztó volt! Hiába a csoda kényelmes cipő, 3 és fél órát ácsorogni semmiben sem könnyű! Kaptam egy kis ízelítőt leendő életemből. Még nem tudom, tetszeni fog-e. De majd megírom!:-)
Hogy mégis írjak valamit a sminkről is, mert azért ez mégiscsak - még 3 hónapig - egy sminkes blog, szóval a fekete füstös szem eleddig elérhetelen trónfosztását véghez vitte a szürke szín (hogy pünkösdi királyság lesz, az valószínű). Ezután, ha rettentő szexire szeretnétek sminkelni magatokat, a jó öreg fekete helyett a szürkét kell használni, legalább is ha trendik is szeretnétek lenni. Nem olyan drámai a végeredmény, mint feketével, és a szürke nem teszi annyira erőteljessé a szemet, de azért én csak várom vissza a jó öreg feketét, mert dögös sminket a feketével lehet legjobban elérni.
Elkezdődött a feleség felkészítésem a diplomata életre, mondhatom, más, mint amivel eddig foglalkoztam! Ráadásul a jövő héten lesz az első fontos koktél-party, amire hivatalos vagyok. Nagyon kíváncsi vagyok már rá, sokáig kerestem azt a bizonyos kis feketét rá, hát, nem fekete!:-) Nem nagyon szeretem ruhában magamon a feketét, én a színek szerelmese vagyok, lehet, hogy ezért lettem sminkes?!:-) Nagyon-nagyon sötét padlizsánlila a selyemruhácskám, (sminkben is imádom ezt a színt, szerintem mindenkinek jól áll), valószínűleg ki is fogok lógni a sorból, mert a többi feleség nadrágkosztümben lesz, én dafke nem. Mindig is volt bennem jókora lázadás, még ha finoman is (decens kis nőnek tűnök, de elárulom: pl. van két tetoválásom is, látható helyen...:-)
Hát, Berlinben vagy bejön a stílusom a többi diplomatának, vagy nagyon magányos 3 évnek nézek elébe!:-)
Megjelentek a tavaszi színek a kozmetikai polcokon. Ez jó hír. A rossz az, hogy olyan gyönyörűek, hogy nem lehet választani közülük! Tudom, írtam már, hogy nekem ez egy kicsit könnyebb, bármelyiket megvehetem, mondván, hogy a munkámhoz kell, de most egy kicsivel több paletta tetszik, mint amennyit meg akarok venni, így teljesen átérzem azt a dilemmát, amikor választani kell, de nem akarsz. Mind kell!!!(ene).
Friss, hamvas, finom színek jönnek divatba, a tavalyi harsány zöldek, sárgák, pinkek kicsit pasztellesedtek, és inkább a fényük a magasabb (egészen közel állnak már a selyemporokhoz), mint a színintenzitásuk, úgyhogy aki nem szereti a gyöngyházfényeket, az most bajban van, hogy mit vegyen. Mi, akik imádjuk a fényt meg ugye azért sopánkodunk, hogy jó, jó, de melyiket?!
Ha beleszeretsz egy palettába, de nem igazán a te stílusod, vagy gyönyörűek, de nem tudod egyetlen ruhádhoz sem feltenni, mert nem lenne harmoniában az öltözékeddel, akkor fájó szívvel bár, de mondj le róla! Az viszont landoljon a kosaradban, ami beleillik a ruhatárad színeibe, és magadon is el tudod képzelni, nem csak önmagában, a palettában szemet gyönyörködtető! Sokkal több kozmetikai anyagot vásárol egy átlagos nő, mint amit később használni is fog. Ezért gondold meg, és ha sikerült észérvekkel lebeszélned magad róla, a megspórolt pénzen vegyél magadnak belőle egy új ruhadarabot! Vagy kettőt:-)
Az utolsó, korrigálásra szoruló szemforma a petyhüdt szem. Petyhüdt szem alatt azt értjük, amikor a külső szemzug optikailag lejjebb van, mint a belső. Ez lehet genetikailag, amit örököltünk, de idősebb korban is, amikor a szemhéj megereszkedett, a külső szemzug lejjebb áll, mint fiatalon. Előbb-utóbb mindenki ilyen szemű lesz, aki nem varratja fel a lelógó részt!:-)
Itt nem nagy macera a korrigálás, egész egyszerűen a külső részen cicásítani kell, ezáltal felfelé állóbb lesz optikailag a szemzug. A kontúrt is, és a szemhéjporokat is, (teljesen mindegy, milyen technikával teszitek fel), a dőlésszögre figyelve!!!! a külső részen tovább kell húzni 1-2 millimétert felfelé, ezáltal a petyhüdt részt megemeled, és máris korrigáltad a hibát.
Ennek a szemnek nagyon jól áll a tus, egy picit cicásítva feltenni, ami ráadásul most nagyon divatos is!
A jó múltkorában már írtam a kerek, gombóc szemekről, ami nem egyenlő a dülledt szemmel, mai témámmal. A dülledt szem nem szép, ez tény. Nehéz korrigálni is, mert nagyon látványos a "hiba", de nem lehetetlen. A dülledés lehet alul, és lehet felül is. Ha alul, a karikánál dülled ki a szemgolyó, alapozót használjatok korrektor helyett, ugyanúgy, mint a táskás szem esetén, ugyanis a világos korrektor csak még inkább kiemelné a szemet. A szemkontúr vagy rettentő vékony, inkább csak sejtető; vagy nagyon vastag, 2-3 milliméter, az egész dülledésre rá lehet menni a sötét színnel, ami így szépen optikailag kisebbnek tűnik.
Ha a felső szemhéjon van a dülledt rész, a vízszintes félkörsatír és a sötét körsatír a telitalálat, mert épp a kiugró részen van az intenzív árnyalat. Ha a függőleges félkörsatír tetszik, akkor arra ügyeljetek, hogy a külső szemzugnál kicsit cicásítsd, így a szem kerekségét egy kicsit laposíthatod. Ami viszont tiltólistán van: a mélyítő vonal, ugyanis pont a szemgolyóra kerülne világos szín, ami még inkább kiemelné a szemet!!!
Rettentő fontos, és kötelező az ilyen szemű lányoknak, hogy a belső szemrést sötét ceruzával húzzák be, mert a "kibögyörödő" szemrés nagyobb és feltűnőbb, mint a nem dülledt szeműeknél!
Jó kis tömény, élménydús hetem volt megint!
Az, hogy mindennap dolgoztam, még nem hírérték (ma mondta búsan a férjem, hogy nincs is felesége:-( ), de érdekes helyeken fordultam meg ebben a pár napban.
Először egy 3 napos fotózáson vettem részt, egy cégnek készítettünk reklámfotókat. Már ez önmagában is elég lenne (leszámítva, hogy az egyik nap reggel 6-kor!!! keződött a fotózás, nagyon-nagyon távol a lakhelyemtől, ezért még korábban kellett kelnem), aztán folytatódott egy nagyon különleges partyval, ahol a vendégeknek tartottam oktatással egybekötött sminkelést (a party mibenlétéről sajnos nem írhatok, de Magyarországon ilyen jellegű nem volt még, amerikai filmekben viszont már láthattak az éles szeműek), majd mindennek a megkoronázása a tegnapi ünnepléssorozat volt, ahol szokásosan én sminkeltem. A Petőfi-szobornál a fellépőket, illetve a MÜPA-ban is megfordultam este. Persze ma sem unatkoztam, de ez már csak a szokásos volt.
Holnap viszont imádnivaló, tündér énekesnőmet, Erikát sminkelem, szintén a MÜPA-ban. Szinte már hazajárok oda, annyit dolgozom ott!
Meg máshol is.
A következő szemforma, amiről írok nektek, az egyik legáltalánosabb, és legbosszantóbb.
Aki ilyen szemmel rendelkezik, teljesen kétségbe van esve, milyen csúnya, nem mutatós, nem lehet szépen kisminkelni...
Ez a szem a súlyos szemhéjú szem. Azt jelenti, hogy van egy felesleges kis szemhéjbőr, ami "rálóg" a szeme, ezáltal kicsinyíti azt. Fiataloknál is sűrűn előfordul, de mindenki ilyen típusú lesz öreg korára, aki nem varratja fel a szemhéját egy plasztikai sebésznél, köszönhetően a megbízható gravitációnak.
Mivel én is ilyen szem gazdája vagyok, hitelesnek tűnök, ha azt írom, ilyen szemmel is lehet élni :-), és nagyon könnyű korrigálni is.
A legfontosabb szabály (a világos nagyít, a sötét szín kicsinyít) itt is csodákat tud tenni. Mivel ott az a fránya lelógó rész, azt kellene egy kicsit kisebbíteni, hát bizony: a rálógó szemhéjra sötétet kell tenni! Ennyi. Nagyon jó a körsatír, mélyítő vonal, mert pont a szem ívére kerül a sötét szín. Én, ha szökőévben egyszer kisminkelem magam, mindig félkörsatíros sminket készítek, és a külső részen használt sötét színből mélyítő vonalat is húzok, így egy kicsit megemelem a rálógó részt. Van, aki a tincses pillákat szereti használni (főleg a hollywood-i hírességek), mert a pilla a rálógás fölé ér, így szinte eltakarja azt (pl. Catherine Zeta-Jones).
Szóval bármelyik technikát is használjuk, csak arra kell figyelni, hogy sötét színt kapjon a szemhéj rálógó része, a többi meg az ízlésünktől függ!
Egyre többen kérdezgetitek, mi újság Berlinnel, úgyhogy egy kis magánéleti adalékkal terhellek most benneteket.
Szóval, köszönöm szépen, már nagyon készülünk rá. Én egyelőre még csak az angolórákkal (igen, tudom, rettentő vicces, hogy Németországba az angolomat tökéletesítem, de angolul legalább valamilyen szinten beszéltem, míg németül egy szót se, majd kinn szeretnék tanfolyamra járni!) :-) és már csak egyszer kell a Fogtündéremmel találkozni, és ellenállhatatlan mosolyom lesz (az amalgámtöméseimet cseréltük ki, és fehérítést is kértem). Nekem a fog nagyon fontos, ez az egyik, amit észreveszel a másikon, és ha ez gáz... Szóval nem akartam Magyarországot csúnya fogakkal képviselni. Mondjuk, így egy kicsit erős, hogy csúnya, de mindenben a tökéletességre törekszem, utálnak is érte a tanítványaim...:-)
Májusban kiugrunk egy hétre Berlinbe, csak sétálgatni és megérezni a város hangulatát. Milyen ciki lenne, ha úgy jönnénk haza, hogy nem tetszett!:-) Ha valaki a blogolvasóim közül járt/élt ott, szívesen venném, ha írna nekem róla, sajnos hihetetlenül nem vagyok képben az általánosan hallottakon kívül (nyüzsgő, pörgő kultúrváros).
Addig persze gőzerővel dolgozom, nyugodtan írjatok, hívjatok, júliusig a tiétek vagyok!
Fiataloknál viszonylag ritkán fordul elő szerencsére, inkább az öregebb nőket (és férfiakat) érinti a probléma: nevezetesen hogy táskás szeme van. Tudjátok, egy fölös kis bőrdarab van a szem alatti karikáknál.
Nos, ha nem akartok bőröndöt csinálni belőle, oda ne tegyetek világosabb korrektort; az esetleges sötétebb karikákat csak a bőrszínnel megegyező alapozóval fedjétek el. Nem ajánlom az alsó kontúrt sem, és az alsó pillasor kifestését sem. Innen el kell terelni a figyelmet, méghozzá a felső szemhéjra. Éppen ezért minden jó, ami egy kicsit feltűnőbb: vastagabb, cicásabb kontúr, akár tussal húzva; picit élénkebb szemhéjpor; műszempilla, vagy akár csak több szempillaspirál; jöhetnek a csillámok, selyemporok ide... a lényeg az, ha valaki rád néz, a felső szemhéjad sminkjét vegye észre és ne azt, hogy táskás a szemed.
Ha esetleg alapvetően nem vagy táskás szemű, csak azért szereztél egy duzzanatot a szemed alá átmenetileg, mert fáradt vagy, másnapos, beteg voltál... akkor elég, ha félbevágsz egy szem krumplit, és pár percre a szemhéjadra teszed, rögtön elszedi onnan az odagyűlt fölösleges vizet. De ez persze csak az átmeneti táskákon segít.
Ha szép, telt ajkaid vannak, azon is elgondolkodhatsz, hogy nem a szemedre, hanem a szádra helyezed a hangsúlyt egy sötétebb rúzzsal. Úgyis visszalopakodtak a divatba az erős rúzsok, és a divatguruk előrejelzése szerint nemsokára átveszik a hatalmat a szájfények felett (azért remélem, mégsem, én imádom a szájfényeket, a vékony szájak legjobb barátja!).
Magyarországon nagyon sok mélyen ülő szemű nő van, vagy kevés van, de mindannyiukat sminkeltem már!:-) Ez a szemforma az, amit igazán ütősre nem nagyon lehet tapasztalat és tudás nélkül kisminkelni, mert a mélyen ülő szem egészen hátul van a szemgödörben, a szem és szemöldök között kicsi a távolság, így nem lehet szép és látványos sminket készíteni neki, vagy legalább is olyat nem, amilyet szeretne. Nincs semmi gond evvel a szemformával, ha egy pár alapdolgot figyelembe veszel: a világos színek nagyítanak, kiemelnek; a sötét színek kicsinyítenek. Ha szeretnéd az ebbe a típusba tartozó szemedet kijjebb csalni a szemgödrödből, világos színnek lenni kell a szemsminkedben is. Tudom én, hogy egy sötét színű körsatír gyönyörű, pláne szépen átmenetesre satírozva, de sajnos ennek a szemformának vigyázni kell vele!
A félkörsatír és a mélyítő vonalas smink viszont igazi telitalálat, a félkörsatírnál a mozgó rész belső felén világos szín van (selyempor is nyugodtan lehet), és csak a külső részre kerül sötét, így nagyítani lehet a szemet. A mélyítő vonalas sminknél pedig az egész mozgó részen világos szín van, és csak a szemöldökcsontra kerül a sötét vonal, ami külön jó, mert a csont mélységét a sötét színnel kicsinyíteni lehet. Fontos viszont, hogy a szemöldök alatti világos rész ne legyen túl fényes és selymes, mert az csak még jobban kiemelné az egyébként is hangsúlyos szemöldökcsontot.
Sötét kontúrt nyugodtan húzhattok, ha a belső szemzugban nem kötitek össze (ellenkező esetben kicsinyítenéd a szemedet!!).
A távol ülő szem esetén a két szem között túl nagy a távolság, és ezt korrigálni kell, egy picit összébb hozni a két szemet egymáshoz. Ennek legegyszerűbb módja, ha a kontúrt és a szemhéjporokat nem nyújtva tesszük fel a külső szemzugnál, hanem csak addig, ameddig a szem tart. Evvel máris sokat segítettünk a helyzetén.
A kontúrt ennél, de csak ennél a a szemtípusnál a belső szemzugban is összekötöm, így kicsinyítem ugyan a szemet, viszont közelebb kerülnek egymáshoz optikailag.
A mélyítő vonalat ilyenkor a szem belső zugánál beljebb is lehet húzni (az orrnyereg irányába), így evvel is korrigálhatunk. A körsatír és a vízszintes félkörsatír szemhéjportechnikában jöhetnek, a függőleges félkörsatírt viszont hanyagoljuk, mert a mozgó rész belső felén lévő világos szín optikailag távolítja a szemeket (ezért ideális a közel ülő szeműeknél, itt viszont pont tilos!!).
Tudok olyan technikáról is, hogy a mozgó rész belső felére kerüljön ilyenkor a sötét, kívülre pedig a világosabb szín, de nekem ez a smink soha nem jött be, nem is igen szoktam ilyet csinálni.
A közel ülő szem azt jelenti, hogy a két szem között kicsi a távolság, nem "férne be" közéjük még egy szem. Valójában a szemforma bármilyen lehet, mert ez a helyzetét, és nem a formáját jelöli.
A közel ülő szemnél a cél a szemek optikai távolítása, ami nem túl nehéz feladat. Bármelyik szemhéjporos technikát lehet itt alkalmazni: körsatír, félkörsatír, mélyítő vonalas smink. A körsatíros technikánál pl. smink végén a szem belső zugába egy pici fehéret kell becsempészni, így ha a mozgó részen sötét is van, ez a pici fehér mégis távolítja a szemeket egymástól.
A félkörsatíros smink igazi telitalálat, ugyanis itt az egész belső rész világos, ami eleve nagyobbnak mutatja a két szem közötti részt.
A kontúrt sem felül, sem alul nem szoktam teljesen behúzni a belső szemzugban, viszont kívül cicásítom, a dőlésszögre figyelve nyújtom a külső részt, így az a pár milliméter, amit bent lecsalok, kívülre kerül.
A lényeg, hogy belül legyen mindig valahol világos rész, ami távolítja a szemeket, kívül pedig a cicásítás az, ami segíthet a korrigálásban.
Most egy újabb szemforma helyett, hogy ne unjátok meg, egy kicsit a sminkes szakmáról mesélek.
Nagyon sokáig azt hittem, igazán jó, keresett sminkes csak igazán jó, kreatív sminkes lehet. Hát a fenéket. Valójában egy rossz és egy szép smink között nagyon kicsi a különbség, egy kis satírozás, egy kis továbbhúzás... amit egy átlag ember, akár nő, akár férfi, nem fog észrevenni. Egy fotós nem fogja azt mondani, oké, csak még a dőlésszögnél húzz egy kicsit, és jó lesz, hanem ránéz a modellre, és ha nagyon nem csúnyítottuk el, már jó lesz. Persze kicsit sarkítok, de a lényeg tényleg ez. Hogy nem 100 százalékos a munkánk, azt maximum egy másik, képzett sminkes venné észre. Nem ezen múlik az, hogy valaki jó, vagy sem, hanem valójában a sminkesek jellemén, amit nehéz megváltoztatni. Volt már olyan tanítványom, aki nagyon ügyes volt, de annyira pontatlan, megbízhatatlan, hogy egész egyszerűen nem merem ajánlani, mert nem vagyok meggyőződve róla, hogy el is megy. Vagy olyan, aki csak a negatív dolgokat látja mindenben, az igazi energiavámpír, aki a modellek életerejét szívja el smink közben a panaszkodásával, és gerjeszti a rosszkedvet maga körül. Vagy az igénytelen, aki nem szeret kezet mosni, és az orrát zsebkendő nélkül törölgeti csak úgy finoman, észrevétlenül (de pechje van, mindent észreveszek). Szóval a lényeget értitek. Ha én más vagyok, és ezek a - számomra - alapdolgok, mint a pontosság, precizitás, tisztaság... nincsenek meg, nem küldöm magam helyett munkára, mert erre nem tudom/akarom megtanítani a tanítványomat.
Hogyan mondjam meg a diákomnak, hogy az orrát zsebkendőbe fújja?! Felnőtt nő, erre én már nem akarok figyelni! A sminkes tudását garantálom, de a körülötte lévő fontos alapdolgokat nem. Így egyszerűbb számomra is, hogy csak azokat ajánlom, akiket mint embert is elfogadtam, és megszerettem. Ha már nem itt rontom a levegőt Budapesten, azért még nyugodtan írhattok, hogy ajánljak magam helyett valakit, ígérem, csak olyat mondok, aki átugrotta az én magas "követelménylécemet", és biztos vagyok benne, hogy ti is meg lesztek vele elégedve!!
A nagy, kerek, gombóc szemet kevés "gazda" szereti, pedig egy kis trükkel gyönyörű alakúvá formálható. A nagy szemnél a cél a szem túlzó kerekségének tompítása.
Az érdekes az, hogy a kis szemnél használt kontúr (továbbhúzva a dőlésszögnél, ezáltal nagyítani) itt a cicásítás, nyújtás szerepét veszi át, így a továbbhúzott kontúr ezt a szemet nem nagyítja, hanem "laposítja", a kerekségét optikailag kisebbé teszi. Nagyon jó a most divatos tus is, amit csak felülre kell húzni.
A szemhéjporoknál az általános tanács az, hogy sötét, matt szemhéjporokat használjunk ennél a szemnél a mozgó rész egészére (vagyis körsatírt), mert ezáltal is kicsinyítjük, de én nem értek egyet evvel, szerintem untig elég, ha pl. félkörsatírt készítetek, és annak a sötét, a külső részen használt színe csak az intenzív árnyalat. Nyugodtan szerezzetek be világos selyemporokat is akár, a mozgó rész belső feléhez.
A másik technika, ami tökéletes ennek a szemnek a vízszintes félkörsatír (pontos leírását dec. 9-énél találhatjátok meg!). Itt pont a sötét van a pilláknál, így a kiugró részre sötét kerül, ezáltal korrigálja a szem túlzó kerekségét.
Én nagyon szeretem ezt a szemformát sminkelni, nagyon szép, látványos lesz a végeredmény, mert van hely a satírozásra, a színek összemosására.
A következő hetekben a különböző szemformák sminkeléséről és esetleges korrigálásáról fogok írni.
Ha a sorozat végén úgy érzed, jó, jó, de az én szemformámról nem írtak, akkor egész egyszerűen neked normális, korrigálást nem igénylő szemed van. Rengetegszer kell bebizonyítanom lányoknak, akik kétségbe vannak esve, hogy milyen menthetetlenül sminkelhetetlen és szörnyű a szemformájuk, hogy ez egyáltalán nem igaz. Nagyon kicsi az a csoport, akiknek tényleg nehéz szép és látványos sminket készíteni, legtöbbször csak nem jól teszik. Remélem, egy kicsit meg tudom nyugtatni a háborgó kedélyeket!
A legáltalánosabb probléma, hogy a lányok kicsinek érzik a szemüket. Ezen a legkönnyebb segíteni. A cél ugye itt a szem nagyítása, amit többféleképpen is csinálhatunk. A legegyszerűbb a világos, fényes szemhéjporok használata körsatír, illetve félkörsatír alakban (itt már csak jelzem a technikát, a pontos leírását a nov. 25-i és dec. 2-i blogomban olvashatjátok). Ha nem használtok kontúrt hozzá, ellenben jó sok spirált, máris optikailag nagyobb szemet kaptatok!
Ha a sminketek elengedhetetlen része a sötét kontúr, avval is lehet nagyítani. Igen, nem őrültem meg, sötét színnel is lehet nagyítani, csak a kontúrt a külső szemzugban húzzátok tovább a dőlésszög irányában; ez a nyújtás fogja egyrészt cicásítani a szemet, másrészt amennyivel továbbhúztátok, annyival nagyobnak is fog tűnni.
Kis szem esetén a felső kontúrt én nem húzom be teljesen a belső szemzugba, "elcsalok" 1-2 mm-t, ennyivel továbbhúzom kívül, és máris optikailag segítettem a dolgon.
Nem ajánlom viszont, hogy a belső szemrést feketével behúzzátok, mert az tényleg kicsinyít!! Bár drámai hatást eredményez, de ha egy alig látható nagyságú szem a végeredmény, nem hiszem, hogy megéri!
Mielőtt elkezdeném a különböző szemhéjformák sminkelésének bemutatását, az igazi, szép, szabályos kontúrozási technikát is meg kell ismernetek.
Én általában szemhéjporral és egy ferdén vágott ecsettel készítem, a szemhéjpor felrakása után, de ha ti jobban szeretitek a ceruzát, nyugodtan használjátok, csak akkor a kontúrozással kell kezdeni, mert ceruzával porra már nem jó menni.
Az alsó kontúrral szoktam kezdeni, a külső szemzugból húzom befelé (nem a belső szemréshez teszem, hanem a pillák tövébe!!!), de nem teljesen a belső szemzugig, csak kb. 2/3-ig. Aztán a felső következik, ez mehet a szempilla tövének teljes vonalán (kivéve a közel ülő szeműeknek, de erről majd később). A két vonalat a belső szemzugnál nem, de kívül össze lehet kötni. A szép az, ha az alsó vonalat a külső szemzugban továbbhúzzátok felfelé kb. 1 mm-t (ezt nevezzük dőlésszögnek, erről is később), és a felsőt hozzákötitek.
Rengetegszer azt látom, hogy a felső kontúrt húzzátok tovább lefelé, és ehhez kötitek az alsót. Evvel az a probléma, hogy így lefelé álló, szomorú szemet fogtok magatoknak készíteni, holott a cél a szép, felfelé álló cicaszem, amit bizony csak az alsó továbbhúzásával érhettek el!!!
A kontúrvonalat, akár ceruzával, akár porral készítettetek el, egy fültisztító pálcika segtségével el kell satírozni, hogy az élességét elveszítse, és füstös hatású legyen. Ha éles kontúrt szeretnétek, használjatok tusvonalat, ami különben is egyre divatosabb.
A kontúr önmagában is megállja a helyét, főleg, ha rohantok, és nincs időtök: egy színes kontúr már magában is figyelemfelkeltő szemhéjpor nélkül is. Természetesen a szemhéjporok is jók kontúr nélkül is, nincsenek összenőve!
Az idén már nem kezdek bele a különböző szemformák helyes sminkelésének bemutatásába, inkább nosztalgiázom egy kicsit 2007-ről.
Nem tudom, nektek milyen évetek volt, nekem fantasztikus! Azt hiszem, ez az év volt sminkes pályafutásom csúcspontja, amit jövőre nemigen tudok túlszárnyalni, már csak azért sem, mert aug-tól nem itt fogok élni, és nem a sminkeléssel fogok foglalkozni.
Szóval az idei év. Először is a tavaly dec-ben kiadott könyvem iszonyatos siker lett, azt hiszem, írhatom így, szerénytelenül, mert már febr. elején, amikor műtöttek a fogammal, úgy mentem a műtőbe, hogy azt mondtam a férjemnek, ha valami hiba folytán nem élném túl, akkor sem hagytam magam után adósságot, mert elkelt 1.200 darab a könyvből, amivel a belefektetett pénzünk visszajött. És azért azóta is szépen fogy, most épp az utánrendelést intézzük!
Hihetetlen sok és változatos szakmai munkám volt, a legnagyobb nevekkel dolgozhattam együtt (lásd a nevek listáját), és rengeteg kedves, aranyos lánnyal ismerkedtem meg, akik vagy magukat akarták megtanulni szépen kisminkelni, vagy valamilyen alkalomból (esküvő, bál, szalagavató) velem készíttették el sminkjüket. Köszönöm szépen mindenkinek a felkérést, hogy bíztak bennem, hogy tudok nekik valamilyen pluszt adni akár tanács, akár smink formájában!
A jövő évben július végéig bevethető vagyok sminkesként, addig tudok munkákat elvállalni, utána már csak a tanítványaimat tudom magam helyett ajánlani. Én Berlinben, diplomata feleségként "tengetem" majd napjaimat, terveim szerint a blogomat folytatni fogom, csak nem sminkről írok majd nektek, hanem új, különleges életem mindennapjairól, aztán 2011 végétől (atya-ég, milyen messze van!!) szeretnék újra itthon dolgozni sminkesként.
Nehogy azt higgyétek, nem vagyok betojva az új helyzettől, ha nem is rettegek a megfeleléstől, de közel állok hozzá! Egyszerű, átlagos lány vagyok, egyelőre elképzelésem sincs, hogyan fogok megfelelni a puccos diplomáciai társaságban, de ígérem, megírom majd!:-)
És természetesen továbbra is várom kérdéseiteket, felkéréseiteket! A jövő évre kívánok minden kedves olvasómnak sok sikert, szerelmet, boldogságot, egészséget!
Az utolsó szemhéjporos technika neve: mélyítő vonalas smink. Egyszerűen gyönyörű az ilyen módon készített smink, és némi gyakorlással bárki meg tudja magának csinálni.
Készülhet 2, 3, vagy 4 színből. A legegyszerűbb két színnel kezdeni, aztán ha az már megy, bevadulhattok!:-)
A világos szín a szemhéj egészére kerül, a szempillák tövétől egész fel, a szemöldökig. Aztán a sötétebb következik: ülj szemben a tükörrel, és nyitott szemmel a szemed fölötti szemhéjra húzz egy vonalat kívülről befelé haladva, de ne érjen a belső szemzugig. Akkor van jó helyen, ha pontosan a szemed vonalát/ívét követi, és nem megy sem alatta (akkor nyitott szemmel nem látnád), sem fölötte(akkor viszont nem emeli ki a szemed formáját). Általában a szemöldökcsontnál van, de nem minden szemforma esetén, ezért direkt nem azt írtam, hogy a csontodra húzd!
Két szín esetén a kontúr ebből a sötétebb színből készülhet. (A klasszikus mélyítő vonalas smink fekete-fehér). Ilyenkor a külső szemzugnál a kontúrt és a mélyítő vonalat össze is kötheted.
Ha már merészebb vagy, és 3 vagy 4 színnel dolgozol, akkor a kontúr és a mélyítő vonal eltérő színű (ilyenkor merész, vad színeket is használhatsz a vonalhoz, pl. pirosat, türkiszt, cikláment..., bármilyet, amit más technikával soknak találnál, lásd a könyvsminkek utolsó képét), és lehet olyan is, hogy a szemöldök alatti szín, és a mozgó részen lévő körsatír más színű. Tudom, így bonyolultnak hangzik, de nézd meg a képeket, és próbáld lemásolni, garantálom, hogy egy kis gyakorlással sikerülni fog!
A 3. technika neve vízszintes félkörsatír.
Ez is 3 színből készült: a legvilágosabb a szemöldök alatt fut végig (ez mindegyik technikára érvényes, a sötét szín nem érhet fel a szemöldökig, mert elveszítené a szem a szem formáját, és túlsminkelt is lenne tőle az arc). Szóval a legvilágosabb legfelülre, a középső szín a világos alá egy csíkban felrakva (a mozgó rész felső részén), a legsötétebb szín pedig a szempillák tövébe kerül(a mozgó rész alsó részére). Kicsit olyan, mintha a középső színből lenne a körsatír, a sötét szín pedig egy vastag felső kontúr lenne. De valójában nem az, mert ha van kedvetek, nyugodtan jöhet egy kontúr a szempillák tövébe egy negyedik színből. A 3 szín kb. egyformán aránylik egymáshoz: 1/3 vastagságú mindegyik, és a csíkozás vízszintes.
Ez a technika a nagy gombóc (hogy azt ne mondjam: dülledt) szeműeknek áll nagyon jól, mert pont a dülledésre kerül a legsötétebb csík, ami optikailag kicsinyíti azt; és azoknak is tökéletes, akiknek nagyon nagy a szemöldöke és a szeme közötti távolság, mert jótékonyan csökkenti a távolságot.
A kedvenc szemhéjfestési technikám a körsatírból született, annak kicsit módosított változata. A
neve: félkörsatír.
Ez a smink 3 színből készül, amik lehetnek ugyanabból a tónusból, de ha merészebb vagy, akár
látszólag össze nem illő színekből is. Ha egy smink nem jó, soha nem a színe miatt rossz, hanem
a technika miatt.
Szóval 3 szín. A legvilágosabb színnel kezdd a sminkelést a szemöldök alatti részen. A mozgó rész belső felére kerüljön a közepes árnyalat, a legsötétebb szín pedig a mozgó
rész külső felére való. Egyetlen fontos dologra figyelj (hacsak nem távol ülő a szemed, amit
optikailag kicsit közelíteni kell egymáshoz), a középső színt mindig vidd kijjebb a mozgó rész felénél,és a sötét szín csak a külső 1/3-on legyen, különben kancsal szemet fogsz készíteni
magadnak! A színeket a találkozásnál egy fültisztító pálcika segítségével satírozd össze, nehogy
élesen maradjanak, mert az nagyon csúnya!!
Ha nincs kedved, nem kell kontúrt húznod a szempillák tövébe, ez a smink elég színes és feltűnő nélküle is, de ha nem tudod elképzelni a sminkedet anélkül, nyugodan húzhatsz alulra is, felülre is. Vagy csak felülre (olyat, hogy csak alulra, ne nagyon csinálj, mert nem mutat jól!).
Na, milyen cuki vagyok, hogy ilyen aranyos recepteket osztok meg veletek?! A múlt heti blogomra
több visszajelzést kaptam, mint amikor én írok a sminkről. Lehet, hogy szakácsnőnek kellett volna
inkább mennem?:-) De az egyetemes válasz: a receptet isten biz' nem én írtam, de nem kaptam
felhatalmazást, hogy a szerzőt eláruljam. De megígérte, ha ír még, azt is megjelentethetem.
Valaki arra kért, írjak a különböző szemformák helyes sminkeléséről, de ahhoz, hogy ezt megtegyem,
először a technikákat kell bemutatnom nektek.
A legáltalánosabb, legrégebbi szemfestési technika a körsatír.
Ez a smink két színből készül, a világos szín a szemöldök alatt fut végig a belső szemzugtól kezdve; a sötétebb szín pedig a mozgó részre kerül, plusz -és ez a legfontosabb!!-,a szem vonalát követő egy milliméterre. A sötét színt mindig hozzátok fel a mozgó rész feletti részre is, különben kicsinyítenéd a szemedet! Minél nagyobb a kontraszt a sötét-világos szín között, annál inkább figyelni kell arra, hogy szépen, él nélkül satírozd össze őket. Ebben a fültisztító pálcika lesz a segítségedre.
A fotón is megfigyelheted, hogy a bordó szín követi a szem vonalát felette is. De nehogy egészen a
szemöldökig vidd a sötét színt, és nem hagysz helyet a világosnak, mert akkor a szemed elvesztené a formáját, és túlsminkelt, közönséges lenne az összhatás!
A blogtémámat "kölcsönadtam" valakinek, mert ez a recept annyira jópofa, hogy muszáj megosztanom veletek!!! (És mellesleg, ha megkóstolod, tuti függő leszel, ez az én kedvenc édességem.)
Első felvonás:
A színpad közepén 10 evőkanálnyi tej pihen egy konyhai edényben. Jobbról egy 5 evőkanálnyi magas búzadara, rendes nevén Gríz, lép be a színre, maga után vonszolja 1,5 evőkanálnyi kristálycukrát, Cukit, mint holmi elkényeztetett ölebet, akinek derogál a séta.
A nagy vonszolásban Gríz észre sem veszi a konyhai edényt és a benne pihenő tejet, ennek folyományaként az edény szélén átbillenve beleesik, magával rántva Cukit is. Néhány kósza buborék jelzi, hol merültek a fehér lébe.
A színpadon a hangulat felforrósodik, a tej rotyog, benne Gríz és Cuki. A zenekari árokban a karmester időnként megkeveri pálcájával a mischungot, mely egyre keményebbé válik.
Az izgalom tetőpontján a zene hangja magasra hág, még egy utolsó keverés és a tűz ki, a függöny le.
Második felvonás:
Csinos, fitos, tíz dekagrammos porcukor ül egy padon. Láthatóan élvezi az életet, ami számára oly édes.
Balról egy snájdig margarin lép színre. 10 dkg, se több, se kevesebb, ezt a vak is láthatja.
Ahogy közelít a padhoz, észreveszi a porcukrot. Csak nem?!, szalad ki a száján a döbbenettel vegyes remény hangja.
A porcukor felé fordul, egy pillanatra megmerevedik, majd felpattan és ellenállhatatlan erővel ugrik rég nem látott kedvese nyakába.
A világ megszűnik körülöttük. Csak forognak, csak forognak, míg szétválaszthatatlanul fel nem oldódnak egymás karjaiban.
Harmadik felvonás:
Egy bűvész lép a színpadra.
Jobb kezében búzakék kendő. Lassan, de akkurátusan összehajtogatja, majd egy gyors mozdulattal feldobja a levegőbe, mintha galamb lenne. De ez csak egy kendő, ami lassan visszahull. Ám amint megérinti a bűvész nyitott tenyerét, egy villanással átalakul fél zacskó darált keksszé.
Még a csodálat hangjai el sem ültek a nézőtéren, amikor a bűvész apró üvegcsét vesz elő a zsebéből, meghinti a sárgás kekszport, mire az lassan zöld örvénnyé alakul át.
Fantasztikus mutatvány!
Negyedik felvonás:
Mindenki a színpadon, ha nem is egy cipőben, de egy edényben. Senki nem kihúzó, jól elkeverednek egymással.
Az edény körül eközben aprófalvi manók gyülekeznek és csendben várakoznak, majd egy láthatatlan jelre egyszerre nyúlnak az edénybe és apró kezeikkel piciny golyócskákat formáznak az igen jól sikerült alapanyagból.
A kész golyócskákat a színpad szélén várakozó társuk felé gurítják egy olyan ösvényen, amit előtte jól meghintettek kakaóporral. Így Marci - a pakoló manó - már barna golyókat rakhat a tálcára.
Rakhatna, ha nem lenne rajongó, de az.
A növekvő marcipángolyó-halom helyett növekvő Marci pocak az eredmény.
Vajon a szorgos kezek vagy a szorgos száj bírja tovább?
Függöny le.
5 evőkanál búzadara - Gríz
1,5 evőkanál kristálycukor - Cuki
(Tejbegríz lesz belőlük)
10 dkg porcukor - A kis csinos fitos
10 dkg margarin - Snájdig fiatal
(Elválaszthatatlanul összegabalyodnak)
A varázsló kellékei:
20 dkg darált keksz (a perverzek egész kekszet vegyenek és szükségeszközökkel darálják meg, úgy mint gyúródeszka és sodrófa)
1 db mandulaaroma
(Varázsos zöld elegy)
Szolgálati közlemény:
10 hónapom van arra, hogy kommunikációképes angolt szedjek magamra (valamilyen szinten
megy, de inkább azt írom, kezdő vagyok). Legyetek szívesek segítsetek nekem abban, hogy találjak egy
olyan tanárt, aki házhoz jön, és tényleg a beszédre helyezi a hangsúlyt. Tudom, hogy az internet segít
ebben, de ha valaki ismer valakit, esetleg te, olvasóm, angoltanár vagy, nagyban segítenél abban, hogy
a "próbáljuk ki, hátha jó, ha meg nem, keresek mást"-időszakot átugorjam, mert időm az nincs.
Ugyanis jövő augusztustól 3 évre Berlinbe költözöm, mert a férjemet a munkája révén kiküldik. Én meg jó
feleséghez méltóan követem őt.
De mielőtt még sajnálnátok, azért megsúgom, hogy ott az eltartott diplomata feleségek nem unalmas életét
kell élnem!:-) Ott akarok majd németül tanulni, az angol a diplomáciában fontosabb; készülök a
félmaratonra, kilométeres hosszú el nem olvasott könyvlistámat megcsappantom, mindennap főzni fogok!!!!,
egy szóval végre magammal fogok törődni, és a férjem karrierjét segítem elő, mert ő ugyanezt tette 10
évig. És nem mellesleg sminkelni is fogok. Persze mielőtt megörülnétek, hogy 3 évre megszabadultatok
tőlem, mindenkit kiábrándítok: azért gyakran fogok hazajárni, tehát ha csak velem tudod elképzelni
sminktanulásodat, az esélyed megvan rá!
Szóval angoltanár kerestetik S.O.S!
Please!!!
Megint egy találós kérdéssel kezdem: mi a közös az alábbi országokban:
Ausztria, Brazília, Finnország,
Franciaország, Hollandia, India, Indonézia, Japán, Kolumbia, Lengyelország, Nagy-Britannia, Németország,
Portugália, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Románia, USA?
Úgysem találjátok ki, én se jönnék rá soha, ha nem mutatta volna meg honlapszerkesztőm: októberben ezen
országokból keresték meg a honlapomat Magyarországon kívül.
Hihetetlennek tartom, hogy pl. Japánban valaki kattintgat a billentyűzetén, és egyszer csak talál
egy magyar sminkes honlapot. Én még az a generáció vagyok, akinek mindez még nem természetes. Csak ámulok azon,
ahogy a 6 és 8 éves unokaöcséim bánnak a számítógéppel, mobiltelefonnal, és a többi kütyüvel, amihez én hozzá
sem merek nyúlni. Mondjátok, hogy nem én vagyok az egyetlen műszaki analfabéta (Erika barátnőmön kívül)!!
Gondolom, sokan pihentetek ebben a 4 napban. Nos, én csak az első napon pihentem, a többit kemény munkával töltöttem. Egy autóalkatrész-forgalmazó cég megrendelésére 2008-as naptárt fotóztunk 17 lány részvételével. Már jó előre felkészítettem magam lelkileg a kekeckedésekre, beszólásokra, elégedetlenkedésekre, de kellemesen csalódtam: a lányok nagy része kedves, aranyos volt, a kis részét meg túléli az ember...:-) Még úgy is nehéz, hogy én az átlag sminkesnél engedékenyebb vagyok, hagyom, hogy beleszóljanak a sminkükbe a modellek, mert végül is ők viselik a sminket, és fontos, hogy jól érezzék magukat benne. Persze ez nem általános, sokszor nekem is meghatározzák, milyen sminket készítsek, de itt nem volt ilyen megkötés, hát gondoltam, miért ne kedvezzek a lányoknak?! A végeredmény engem igazolt: a lányok szépek lettek, és én sem öregedtem 10 évet.
Mióta egy picit is azt érzem, hogy van mit átadnom, szeretek sminket tanítani akár magánembereknek, akár
leendő sminkeseknek. Mindig azt hangsúlyozom, nem elég felfogni a dolgokat, de be is kell gyakorolni. Ha
valaki saját magát szeretné szépen kisminkelni, ahhoz bizony az kell, hogy ismerje az arcát anatómiailag.
Tudja, mit kell kiemelni, meddig kell a különböző anyagokkal, színekkel menni...
Egy sminkesnek pedig ezerszer nehezebb dolga van, mert mindenféle arcot tudnia kell sminkelni, és ehhez bizony
elengedhetetlen a rengeteg gyakorlás. Az, hogy itt elmagyarázom, és valaki fel is fogja, édeskevés a szép
sminkhez, sokszor kell megcsinálni ahhoz, hogy automatikusan menjenek később a lépések. Mindig azt mondom,
mindenki kezében van 5 rossz smink, mert idő kell ahhoz, hogy ráálljunk az adott technikára. Ezért, ha valamit
ki szeretnél próbálni, de elsőre nem sikerül megcsinálni, csináld meg újra. Aztán megint, aztán megint, aztán...
A szép sminkhez idő kell. De csak amíg meg nem tanulod.
Ha valaki azt mondja nekem, ő minden reggel egy órát sminkel, akkor tudom, hogy valójában nem tud sminkelni.
Csak kitartó, aki minden reggel újra kitalálja, mi állna jól neki. Ha megtanultad, hogy hogyan sminkeld magad,
némi gyakorlás (tudod, az 5 rossz smink) után maximum 15 perc alatt lélegzetelállító sminket tudsz kreálni
magadnak. De ha csak 5 perced van, akkor is korrekt sminkek kerülhetnek ki a kezedből.
Gyakorlás után. Mert sajnos nem született senki a sminkelés képességével, csak van, aki nem sajnálja az időt
arra, hogy megtanulja.
Hogy később megspórolja a napi egy órát.
Tudod-e, kivé válnál, ha ilyen sminked lenne: okkersárga színű lenne az arcod, a felső szemkontúrod
tengerkék, az alsó vízzöld, a szád pedig tűzpiros? Biztosan nem találnád el, de egy létező történelmi
személy sminkelte így magát: Kleopátra.
Igen, ő tényleg mindig ezt használta. A tévhit (fekete alsó-felső tusvonal a külső szemzugban
vízszintesen továbbhúzva) megfelelt a hagyományos egyiptomi arcfestésnek (nézzétek meg Nofretiti szobrát),
de Kleoprátrának, aki római férfiakat akart elcsábítani, nem. Ő direkt világosítatta bőrét a sárga
festékkel, ami aranyló csillogást adott neki (eredetileg az uralkodó osztály használta a szúnyogok ellen),
és porrá tört türkiszt és malachitot használt annak érdekében, hogy minél kevésbé nézzen ki egyiptominak.
Tavaly egy divatbemutatón sminkeltem egy múzeumban a Múzeumok Éjszakája rendezvényén, ahol egy "történelmi
divatbemutató" keretében Kleopátrát is megjelenítettük. Eljátszottam a gondolattal, hogy az eredeti, valódi
sminkjét teszem a modellre, de gyanítom, senki nem ismerte volna fel őt. És a megrendelők is azt kérték,
maradjak csak a megszokott egyiptomi szemfestésnél, mégha az történelmileg nem is pontos.
Megalkudtam, maradtam.:-)
Azt szeretem Párizsban, hogy olyan ételeket ehetek, amik itthon nem kaphatók. Pl. ettetek már kakit?
Isten biz' ez a neve! Ez egy narancssárga gyümölcs, hasonlít a narancshoz, csak sima a héja, eszméletlenül
szaftos, csak otthon lehet enni, szinte a mosdó felett, utcán nem, és nagyon édes, pont finoman, nem
élvezhetetlenül.
Imádom a tengeri herkentyűket is, a kínaiak ott tintahalat, rákot, kagylót készítenek,
elvétve csirkét vagy marhát, úgyhogy abból is degeszre lehet enni magát az embernek (mondjuk nekem).
Nincsenek cukrászdáik, süteményeket pékségben lehet kapni, de nem krémeseket, hanem csokisat, pudingosat
(kedvencem a vaníliapudingos torta-csak pudingból áll, egy leheletvékony piskótatésztán). Azért írok ilyen
bőszen a kajákról, mert egy olvasóm megkért, hogy írjak Párizsról olyan szemmel, ahogy én láttam, és nem
"turistaszemmel". Szóval az illatok és ételek azok, amik nekem bejönnek ott, dacára annak, hogy nem vagyok
egy kimondott gourmand.
Sminkesként nem lehetek elkényeztetve, sokszor csak egy-egy falatot tudok bekapni
két modell között, ha ehetek egy kis kekszet, iszom rá egy kis vizet, már ki tudom jelenteni, hogy milyen
jót ettem! Ez furcsa ott a távolban, van időm élvezni az étkezéseket! Lehet, hogy ha huzamosabb ideig
kint élnék, gurulva jönnék haza!?
Egye fene, ezt szívesen megtapasztalnám!:-)
Tudom, hogy egy hét kihagyás után extra írással kellene pótolnom hiányérzeteteket, és nem azt akarjátok
olvasni, milyen jól éreztem magam Párizsban! (nagyon jól!!).
Szóval divat terén még mindig ugyanaz a helyzet, majdnem minden nő a fekete-szürke-csokibarna
szentháromságot
hordja némi fehérrel megbolondítva, de sokszor azt sem. Rengeteg kis butik van szerte a városban, az én
állandó szállodám közelében is akad egy pár, de minden kirakatban csak feketét és szürkét látni. Nekem egy
kicsit lehangoló.
Akik ezután jönnek hozzám sminkelni, egy csomó új, csodaszép sminktermékkel várom, mert beszabadultam
a Sephorába, és egy vagyont elköltöttem a kedvenc márkámra. A férjem ilyenkor csak megadóan álldogál
mellettem, amikor bizonygatom neki, hogy a munkámhoz feltétlenül kellenek ezek az anyagok! :-) Már csak
ezért is jó sminkesnek lenni, mert lelkiismeret-furdalás nélkül megvehetek bármit! (mellesleg én meg
elmentem vele a motorkiállításra, pedig csúnya balesetünk óta nem kedvenceim ezek a járművek, nem is
ültem rá azóta a miénkre).
Képzeljétek, városbéli barangolásunk során egyszer csak Gérard Depardieu-be botlottunk, aki épp egy
robogóról
szállt le, hogy ismerősöket köszöntsön, akik egy kávéház előtt ücsörögtek (hol máshol:-) ). Mivel messziről
jött ember akármit mondhat, bizonyítékot is készítettem, egy kicsit távolabbról ugyan, mert nem akartam
tolakodó, hülye turistának tűnni, de így is felismerhetitek.
Jövő hét péntekén utazom el Párizsba, így a csütörtökig érkezett levelekre tudok válaszolni, de utána egy
hétig nem. Természetesen ha megérkeztem, bepótolom, de addig kérem szíves türelmeteket! Jövő vasárnap
sem kaptok új blogot, tudom, hogy vannak visszajáró olvasóim, nos, nektek egy hétig nélkülöznötök kell
új írásomat!
Furcsa, mert amikor két éve elkezdtem szinte csak a grafomániám kiélése miatt a blogomat írni, nem
gondoltam volna, hogy ilyen sok ember fogja olvasni, és kíváncsi lesz rá. Rengeteg ötletet kapok, miről
olvasnátok szívesen, mi érdekel benneteket a sminkről, és hogy egyáltalán hogyan éli mindennapjait egy
evvel foglalkozó szakember. El nem tudtam képzelni, hogy ismeretlen embereknek érdekes lehetek akár én,
akár a szakmám. Azt gondoltam, ez a munka semmiben nem különbözik a többitől. Aztán persze megfejtettem
a titkot: ez a szakma valahol (esetenként elég mélyen, de) minden nőt megérint. Hogyan lehet jól (jobban)
kinézni, mi kell hozzá, hol lehet beszerezni, hogyan, hová lehet feltenni... Mindenkit, aki csak egy
kicsit is nőből van, érdekel. A legfiatalabb lány, aki kérdéssel fordult már hozzám, tíz éves volt, a
legidősebb 72. Olyan nők vették meg a könyvemet, akik még életükben nem tettek semmilyen sminkanyagot
magukra. De most valamit megmozgatott bennük, hogy ebből a könyvből talán megtanulhatnak pár trükköt,
amivel szebbek, nőiesebbek, vagy "csak" önbizalommal teltebbek lehetnek.
Köszönöm eddigi visszajelzéseiteket a munkámmal kapcsolatban, és várom a többit is! A kritikát is, nemcsak a dicséretet.
Először is minden Editnek, kiváltképp az enyéimnek: nagyon boldog névnapot kívánok!!!
Megint bebizonyosodott, hogy a sminkes legfontosabb tulajdonsága nem a jó tudás, hanem a megbízhatóság.
Lejárt az útlevelem, emiatt egyik szomszédos országban fellépő kedvenc énekesnőmet nem tudtam elkísérni a
koncertjére, ezért egy - egyébként hihetetlenül ügyes és talpraesett - tanítványomat ajánlottam magam
helyett, akiből kinéztem, hogy majd gyönyörűséges sminket fog Erikának készíteni.
Sose tudom meg, milyen sminket csinált volna, ugyanis a történet úgy végződik, hogy a lány elfelejtette
magával vinni az útlevelét, ezért természetesen maradt a határ ezen oldalán. A táskáját kölcsönvették,
és csak a fodrász ment át a másik oldalra. Erika csinálta meg a sminkjét a fodrász hathatós közreműködésével
("én úgy láttam, hogy Móni oda mindig tesz egy kis világosat, és szerintem ezt használják szemöldökfestésre
. . ."), állítólag nem lett olyan rossz, de másnap itt Pesten is volt fellépése, amit már szerencsére be
tudtam vállalni. A smink elkészülte után a férj "Na, ez smink!" felkiáltással végül is elmondta tömör
véleményét Erika saját kreációjáról!:-)
A tanítványom szánta-bánta tettét, és reményét fejezte ki, hogy kap egy második esélyt megmutatni a tudását
Erikának. A válasz: ő biztosan nem!
Bár sajnálom a dolgot, de tökéletesen megértem. Ez a szituáció örökre megbélyegezte Erikánál. És én is
százszor megfontolom, hozzam-e magam megint olyan helyzetbe, hogy magyarázkodjak mások cselekedete miatt.
Végül is én ajánlottam őt, és bár vétlen voltam a szituban, nekem is irtó kellemetlen volt. Még ha engem
nem is hibáztattak, hanem még ők vigasztaltak, ne legyek már ennyire letörve, azért ez csak vérciki.
Akit ért már hasonló kellemetlenség, megért.
"Itt van az ősz, itt van újra...". Micsoda közhely ezt mondani, tudom, de mivel igaz, talán megbocsátható. A nyár elmúltát nemcsak az jelzi, hogy hidegebb van, és már a pulcsi is elkel a vállunkon, hanem a ruhák színe is sötétedik (már akinek, én továbbra is a világosabb-párti vagyok. Megint ki fogok ríni Párizsban az elegáns "varjak" közül- hű olvasóim értik, miről írok, az újak nézzenek bele a tavalyi blogomba is, úgy október tájára, akkor jöttem haza kedvenc helyemről). Szóval a többség sötétedik. Sminkben is. Ha mostanában jártok illatszerboltban, láthatjátok, hogy megjöttek az új őszi-téli kollekciók a kozmetikai polcokra is. Nagy változások nincsenek tavalyhoz képest: akkor is a nyári árnyalatok teltebb színei jöttek divatba. Idén sincs ez másképp: az ezüstből sötétszürke lett, az aranyból bronz, a türkiszből farmerkék, az almazöldből fűzöld, az orgonalilából padlizsánlila. . . ugyanazon színek erőteljesebb, sötétebb árnyalatai. Ha valaki a szemhéjára túl erősnek érzi, akkor nyugodtan maradjon a nyáron használt szemhéjporainál, és a kontúrt húzza meg egy kicsit vastagabbra, füstösebbre a sötétebb színből. A szájfény uralmát lassan visszaveszik a rúzsok: a tűzpiros, meggypiros, korall, padlizsánlila bár nagyon trendi, de csak akkor használjuk, ha a szánk elég telt hozzá, és a szem sminkje sem túl erős, különben túlsminkelt hatást kelthetünk. A kevesebb több, csak hogy egy másik közhellyel fejezzem be, de csak a poén kedvéért. :-)
A legutolsó típus a tél.
Két csoportja van: az egyik az ún. Hófehérke-típus, akinek sötét, majdnem kékesfekete haja van,
szemöldöke-szempillája fekete, sötét szeme van, és gyönyörű, elegáns fehér porcelánbőre. Ő könnyen barnulhatna, ha
akarna. A másik a déli-típus, a Hófehérkétől bőre sötét tónusában tér el (gondoljatok egy olasz, spanyol vagy arab
emberre). Na, ez az a típus, akin minden erős, intenzív hideg szín nagyon jól mutat: lila, kék, zöld, ciklámen,
mályva, bordó, fekete, tűzpiros. Persze az egyéniség itt is sokat számít. Pl. én is tél vagyok, ráadásul
Hófehérke, mégsem kentem még a számra soha piros rúzst.
Ha figyelmesen olvastátok az egyes csoportok jellemzőit, és a fényképemet is láttátok, netán voltatok olyan
pechesek, hogy személyesen is találkoztunk már:-), most ráncoljátok a homlokotokat, én ugyan hogy' kerülök a
szőke hajammal a tél-típusba?!
No igen, ennyit ér eme tudomány mostanában, a jó öreg hajfestékek világában. Alig van olyan ember, aki
az igazi típusában maradt volna, rengetegen kalandoznak el máshová a fodrásza, a kozmetikusa (ők festik a
szemöldököt-szempillát) vagy a színes kontaktlencséje segítségével. Ezért majdnem mindenki "korcs kutya", ez az
én szavam járása.
Jellemző valakire a típusa, amibe született, és használhatja azokat a színeket is az öltözködésében, sminkjében,
ahová elkalandozott. Én pl. továbbra is az ezüst ékszereket szeretem, de a sminkemben a barack, vagy karamell
is megjelenik, ami a tavasz típusnak áll jól.
Ezért, ha valaki megkérdezi tőlem, milyen színeket használjon, mindig azt mondom: amilyet akar. Amilyet viselni
szeret. Amit szeretsz a ruhában, azok az arcodon is jól fognak mutatni, ezért ne érdekeljen, a fodrászod előtt
milyen csoport tagja voltál.
Tökmindegy.
A hideg típus következik. Ők az ezüst színű ékszereket részesítik előnyben, és nem azért, mert nincs pénzük aranyra,
hanem mert ösztönösen érzik, hogy a fémes szín jobban áll nekik a sárgás aranynál. Egy színanalitikus azt mondta
nekem, a hideg típusú emberek szemfehérje tiszta fehér, majdnem kékes színű. Ennek lehet valóságalapja, mert a szemem
igazolja ezt, és én is ebbe a típusba tartozom.
A hideg típusnak is két csoportja van: a nyár és a tél.
Ma a nyarat mutatom be.
A nyár ugyanolyan "ványadtka", mint a
tavasz. A nyárnak is világos, max. közepes árnyalatú a haja, de nem szép aranyszőke, hanem mivel sok kéket tartalmaz,
inkább hamuszőke, ún. kese (seszínű). Olyan, mintha fakó lenne. A szemöldöke-szempillája világos színű, festék
nélkül alig látszik; a szeme is világos, és a bőre is, elég nehezen barnul. Inkább pirosodik, majd lehámlik, és
ugyanolyan fehér lesz, mint napozás előtt. Ez a típus nemigen szereti és bírja a napot (a férjem is ebbe sorolható, nem
véletlen, hogy Párizs-és nem tengerimádók vagyunk:-) ).
A színanalitika ugyanazt mondja e csoportról, mint a tavaszról: mivel elég színtelen, nem pigmentált, ezért a világos,
max. közepes árnyalatokat használhatja a sminkjében, különben túlsminkelt lesz. A neki való színek:fehér, ezüst,
szürke, rózsaszín, orgonalila, babakék, almazöld, citromsárga. Pont a most divatos árnyalatok. Amik ősszel egy
kicsit mélyülnek, de erről majd később írok.
Megint csak az én magánvéleményem: szerintem jól állnak nekik a sötétebb tónusok is, legalább kapnak egy kis színt az
arcukra. Ha csak mesterségesen is.
Szolgálati közlemény:
szeretnék a honlapomra a 10 év alatt kisminkelt menyasszonyaimból egy tablót készíteni.
Ezúton kérem minden arámat, hogy tiszteljen meg egy szép esküvői képpel magáról/magukról az e-mail címemre!
Hálás köszönetem!
Szóval az ősz típus.
Kétféle ősz van: az egyik a természetes vörös hajú, világos bőrű, de könnyen barnuló,
világos szemöldökű és pillájú, sötét szemű; a másik a gesztenyebarna hajú, sötétebb, általában szeplős bőrű,
sötét pillájú és szemöldökű és sötét szemű emberek.
Mivel rajtuk már van szín, nem olyan "ványadtkák" színben, mint a tavaszok, ezért az őszt nagyon jól lehet
sötét színekkel IS festeni (az ízléstől és egyéniségtől függően). Ahol abbamaradtak a tavasz árnyalatai,
onnan jöhetnek az ősz színei (persze a tavasz színei is jól állnak neki): lazac, korallpiros, téglavörös,
réz, tejcsokoládé, étcsokoládé, bronz, keki, fahéj, padlizsánlila, mohazöld.
Azt mondják, minden jó, ami meleg tónusú. Arcpírnek és szájszínnek is meleg árnyalatok valók, a narancsos,
barackos árnyalatokban gondolkodjatok.
De! Én sokszor pont azért teszek egy természetes vörös hajú lányra pl. rózsaszínt, vagy orgonalilát, mert
iszonyatos kontrasztot alkot az arcával! Annyira nem áll jól neki, hogy már jól áll! Nem tudom, értitek-e,
a lényeg, hogy a nagyon nem neki való színek pont azért illenek hozzá, mert annyira ütik egymást.
Pl. volt egy időszakom, amikor az őrült fodrászom narancssárga hajat csinált nekem. A kedvenc pulcsim pedig
egy babakék volt, ami hideg szín, és egy színanalitikus valószínűleg szívinfarktust kapott volna tőle, hogy'
mertem felvenni. Pedig pont a kontraszttól élt a hajam színe! Ugyanez vonatkozik a sminkre is. De ez
szigorúan magánvélemény!:-)
Sok kérdés érkezik a színanalitikával kapcsolatban is. Tudjátok, a csoportosítás: tavasz, nyár, ősz, tél típusú emberek és a rájuk jellemző színek. A hajszín, a szemszín, szemöldök-szempilla színe, és az arcbőr tónusa szerint mindenkit be lehet csoportosítani. De vigyázat! Ez az eredeti hajszínre, színezett kontaktlencse nélküli, spiráltalan állapotra vonatkozik!!
Szóval két nagy zsák van: a hideg és a meleg típus, ezeken belül pedig van a tavasz és az ősz (ők a meleg),
illetve a nyár és tél (ők a hideg típusúak közé tartoznak).
Közkívánatra leírom a csoportosításokat, de előrebocsátom, én nem hiszek benne, és nem így sminkelek.
Szerintem mindenkinek jól áll minden szín, csak az egyéniségtől függ, ki mit mer magára tenni. De ez csak az én
magánvéleményem, sok sminkes bibliaként használja a színanalitikai kézikönyvet.
Kezdjük a tavasszal.
A tavasz a meleg típusba tartozik. Az ő hajuk színe az aranyszőkétől a középbarna színig terjedhet.
Szemük színe világos. Az, hogy azon belül kék, zöld, mogyoró, vagy szürke, teljesen mindegy, a lényeg,
hogy világos szemű. Festék nélkül alig látszik a szempillája és a szemöldöke, mert valószínűsíthetően szőke.
Az arcbőrének tónusa sárgás, és elég világos, nehezen barnul, inkább sehogy.
Nos, a színanalitika tudománya szerint ez a világos típus szigorúan csak a meleg árnyalatokból világos,
max. közepes árnyalatot használhat a sminkjében, különben a sötétebb színektől harsány, közönséges,
túlsminkelt lenne az arca.
A neki ajánlott színek: a vajszíntől kezdve a barack, narancs, karamell, arany, tejcsokoládé, világos keki,
türkisz. Pirosítónak a barackot ajánlják, rúzsszínben pedig a világos barna, barack és narancs.
Ennyi. És nem több.
(Szerintem ez a típus elég színtelen önmagában, ha egy kicsit erősebben sminkeli magát, pont attól lesz szín
az arcán.)
Jövő héten a másik meleg típust, az őszt mutatom be nektek.
Mostanában sokat kérdeztek anyagokkal kapcsolatban. Sokszor tudok válaszolni, de sokszor én is bajban vagyok,
mert ha én nem sminkelek olyan márkával, anyaggal, nem ismerem, és tapasztalat híján nem akarok csak a hasamra
ütve valamit írni. Érzem, hogy bíztok bennem, és nem akarom ezt a bizalmat elveszíteni!
A legutolsó kérdés pl. a szemhéjkrémekkel kapcsolatban érkezett, mit ajánlok, ami árban és minőségben is
megfelelő. Bevallom, fogalmam sincs. Én eleve hadilábon állok a krém állagú anyagokkal (itt a szemhéjkrémre,
szemceruzára és arcpírkrémre gondolok), nem szeretem őket, mindig a por állagú anyagokat használom helyettük,
mert tartósabbak és könnyebb velük dolgozni. Nyáron meg kimondottan utálatos a krémes anyag, a saját
bőrzsírunkkal és az izzadtsággal együtt elég furcsa elegyet alkot az arcon, könnyen az ápolatlan kategóriába
találhatjuk magunkat, ha nem igazítjuk meg őket óránként. No, ezt a macerát a porral elkerülhetitek.
A krém hamar összetúrósodik a szemhéjráncba, és nincs ellenszere. Az, ha lepúderezitek, nem megoldás, mert
pont a fényes jellegét csapnátok agyon vele. Ha selymes, fénylő szemhéjat szeretnétek, használjatok selyemport
helyette: fényes is, gyönyörű is, nem krém állagú, nem csomósodik...egy szóval tökéletes! Én imádom!
A sminkelés egy csomó új tulajdonságomat hozta ki: a türelmet és a pontosságot. Mielőtt ebbe a szakmába vágtam
volna bele, ezekkel egy kicsit bajban voltam, aztán hamar rájöttem, hogy ezek nélkül nem fogok boldogulni, így
"beszereztem" őket. Rettentően odafigyelek arra, hogy mindig mindenhová előbb odaérjek, úgyis én és a
fodrász kezdjük a munkát, és ha mi késünk, a munka is csúszik, amit nem engedhetünk meg magunknak. Egy-két
késés után azt veheti észre az ember, hogy nem hívják többet, mert nem bíznak abban, hogy időben megérkezik,
ami bizony a megrendelőnek sokba kerülhet (pl. egy filmforgatásnál, ahol másodpercekre be van táblázva
a menetrend). Szóval megszoktam, hogy én pontos vagyok, és naív módon ezt másoktól is elvárnám...
Egy modellügynökségnél is dolgozom, ahol modellkedni vágyó lányok portfolióját készítjük el délelőttönként. A
munka elvileg 10 órakor kezdődik. A pár perces késésekkel semmi bajom, bármikor belekerülhet az ember egy
dugóba, amivel akár negyed órás csúszást is kaphat, de ennél több szerintem már pofátlanság, főleg, ha nem
is jelzi az illető, hogy késni fog. A héten másodszor fordult elő, hogy a modell, akit kocsival hoztak,
több mint 50 percet késett! Ez az én türelmes lelkemnek is sok. De a pipa akkor megy fel bennem igazán,
amikor végül megjelennek, és még csak elnézést sem kérnek érte! Ilyenkor kijön belőlem az "állat", ami
abból áll, hogy csak parancsszavakkal (nézz fel!, csukd be a szemed!...) kommunikálok a lánnyal, a
szüleivel pedig sehogy. Ez nem szándékos bosszú, alapvetően kedves, barátságos ember vagyok, de nem bírom
elviseni, hogy lopják az időmet, pláne, ha még elnézést sem kérnek érte!
Úgy látszik, a fentebb említett két tulajdonságom összenőtt: ha nincs pontosság, nincs türelem sem!:-)
Úgy látszik, kezditek komolyan venni, hogy szívesen segítek bármilyen sminkes probléma, vagy kérdés
megválaszolásában, szívesen megyek el veletek a sminkes boltba is bevásárolni, ha tanácstalanok vagytok, mert
egyre többen kerestek meg ilyen ügyekben, hála a jó égnek, és tegyétek továbbra is nyugodtan!!!
Ezek számomra természetes dolgok, ne gondoljatok úgy rám, mintha ufó lennék!:-) Én is örülök neki, ha olyan
dolgokban kapok tanácsot, amihez nem értek. Természetesen göndör a hajam például, és sokáig kerestem azt
az anyagot, ami megtartja a hullámokat, de nem teszi ragacsossá, vagy nehézzé a hajat. És egy fodrász végre
megmondta a tuti anyagot!!! Szóval arra gondolok ilyenkor, ha nekem jólesett a segítség, más is örülni fog.
A sminkelés nem egy ördöngös dolog, bár egy-két sminkes szereti úgy beállítani magát, mintha valami bűvész
lenne, és nem árulhatja el a trükköt, mert akkor már nem fognak úgy nézni rá utána. Én nem érzem, hogy
kevesebb leszek azáltal, ha átadok valamit a tudásomból. A sminkelés úgyis elsősorban önbizalmat és
magabiztosságot ad, és csak másodsorban szépséget és ápoltságot. És ha egyre több olyan nő lesz szerte kis
hazánkban, aki jól érzi magát a bőrében énáltalam, hát az a legnagyobb elismerése munkámnak.
Pont ma kérdezte meg valaki, ha választanom kellene, hogy ezután vagy "csak" taníthatom a sminket, vagy "csak"
alkothatok, a kettőt együtt nem, melyiket választanám, nem tudtam megmondani. Így, a kettőt próbálva
egyensúlyban tartani, érzem, hogy jó úton járok, és egyiket sem szorítva a háttérbe, együtt érdemes csinálni.
Egyrészt szerintem hiteltelen tanár lennék, ha már nem lennék aktív sminkes, másrészt csak sminkelgetni,
de nem átadni tudásomat az új generációnak, szintén nem lenne elég nekem. Maximalista vagyok. Asszem.:-)
Szóval ide a kérdéseitekkel, várom őket!
A nyár nálam -és gondolom, a többi sminkesnél is- a menyasszonyokról szól. Elsősorban a szombatjaimat foglalják
le, de nem meglepő egy pénteki, vagy vasárnapi ara sem. Az esküvő előtt pedig próbasminket szoktam csinálni.
Nálam a próbasmink szó szerint értendő: addig próbálgatunk, amíg meg nem találjuk a menyasszonynak leginkább
tetsző sminket. Ilyenkor az én ízlésemet kissé háttérbe szorítom, és hagyom, hogy a menyasszony
döntse el, milyen sminket szeretne; az ő napja, természetesnek tartom, hogy az a legfontosabb, saját magának
tetsszen. Ez nem azt jelenti persze, hogy nem adok tanácsot, nem mondom/mutatom meg, szerintem (nem ismerve
az ízlését, csak látva az arcát, színeit) milyen smink lenne a jó, de a végső döntés mindig az aráé.
Néhanapján nem értek egyet a választásával, de elfogadom. A próbasmink mindig úgy kezdődik, hogy egy kis
beszélgetés után a menyaszony útmutatása után (ez sokszor csak annyi, hogy pl. natúr legyen) készítek neki egy
sminket, ami persze még teljesen az én ízlésem szerint való, ezt kell(ene) neki megkritizálni, és az ő
ízléséhez szabni. Ezen a nyáron egy kezemen meg tudom számolni, hányszor kellett átsminkelnem, általában már
az első tetszést aratott, ami azért fantasztikus eredmény, mert szept. végéig
minden hétvégén van minimum egy menyasszonyom (összesen kb. negyven, nem tudom pontosan).
A tanítványaimnak sem szoktam külön tanítani a menyasszonyi sminket sem. Ez így hülyeség! A menyasszonyi
smink olyan, amilyet az ara szeretne: ha finom, alig láthatót akkor azt; ha erőset, feltűnőt, akkor azt.
Rá kell hangolódni az ara hullámhosszára, megérezni, milyet szeretne, ami persze nem mindig könnyű,
és megcsinálni. Ennyi!:-)
A héten egy kozmetikust tanítottam meg a sminkelés alapvető fortélyaira, aki kevésnek érezte a tudását, és egy
kicsit fel akarta turbózni. A meglepő abban ez, hogy a lány Amerikából jött haza ezért (is). Azt mondta,
Amerikában egyszerű sminkoktatás nincs is, mindig el akarnak adni vele készletet, anyagot, valamit, vagy pedig
egy teljesen összetett tanítást foglal magába, maszkolással, testfestéssel együtt.
Megkérdeztem tőle, mi a különbség a magyar és az amerikai nők sminkelése között. Tudjátok, mit válaszolt?
Minden amerikai nő kortól, foglalkozástól függetlenül használ alapozót, de sokszor csak azt. Ha többet is,
az is láthatatlan, ott a no make-up a természetes. Magyarországon túlságosan erősen és színesen festik
magukat a nők, legalább is amerikai szemmel, mert én meg azt tapasztalom, hogy még mindig nem vagyunk elég
merészek színválasztásban, többnyire barnát és természetes földszíneket használunk, pedig mennyi gyönyörű
szín van!
Egy olyan tévéműsorokat gyártó cégnél dolgoztam két évig, ami nemzetközi műsorokat is készített, és a
műsorvezetők ide jöttek lakni, innen ment az adás az adott országba. Itt tapasztaltam meg, országonként mennyire
különböző a sminkelési technika! Ha a kozmetikus lány azt mondta a magyar lányokra, túlságosan erősen festjük
magunkat, mit szólna, ha pl. szomszédainkhoz, Romániába menne egy kis sminknéző túrára?!:-)
A munkám egészségesen megoszlik a magánemberek sminkelése és a szakmai munkák között. Magánembereket általában
valamilyen alkalomra sminkelek (esküvő, bál, buli, első randi, igen, első randin biztosra akart menni egy lány,
és velem sminkeltette ki magát, jelentem, azóta is együtt járnak!!!), és azt szeretik a lányok, persze mindenki
egyéniségét és ízlését figyelembe véve, hogy látszódjon, van rajta smink. A szakmában pedig egyre inkább hódít
a no make-up, vagyis a nem látható smink, mintha ki se lenne sminkelve a modell. Ez csak első hallásra könnyű,
ugyanis ha a szemen-szájon van szín, odavonzza a tekintetet. A no make-upnál nincsenek színek, az arccal,
arcformával kell játszadoznunk, hogy üde, fiatal, friss hatást érjünk el csak az alapozóval, púderrel,
spirállal, pírrel, szájfénnyel. Nem könnyű dolog, sokan nem is tudják megcsinálni. Minden sminkesnek
egyéni a stílusa, én is a finom, hordható sminkeket kedvelem (szenvedtem is a Capellában, ahol a fellépőket
kellett szépítenem), de a no make-up-ot is kedvelem, mert nehéz, és kihívást jelent. Persze sokan inkább a
könnyebb utat választják itt is, de én kimondottan szeretem a tudásom határát feszegetni (valahol ott van a
fantáziasminkeknél, nem vagyok elég kreatív hozzá, szerintem). Szerencsére ritkán kérik, mert ez már inkább
a testfestők feladata, ami egy egészen külön ága a szépítésnek (ugyanígy bajban lennék, ha maszkolási
feladatokat kellene csinálnom: lőtt, horzsolt sebek, öregítés...), az egy másik szakma, nincs közöm hozzá.
De remélem, a sminkeléshez van!:-)
A fülledt meleg miatt egyre kevesebb lánynak van kedve sminkelnie magát, pedig ha jó anyagokkal teszitek, nem
kell lemondani róla. Az alapozó helyett elég egy kis színezett hidratáló krém, kivéve ha csúnya a bőrötök. A
púder ilyenkor is jó, mert ha alapozót nem is használtok, ezt a bőrötökre feltehetitek magában is, legalább
a kicsit fényesebb bőrt mattítja. A krémes dolgok helyett, itt elsősorban a krémpírre, szemhéjkrémre és
szemkontúrceruzára gondoltam, használjatok port, ami nem kenődik, és tovább fenn marad. Ha a ceruza nélkül
nem tudjátok elképzelni sminketeket, egy trükk, hogyan tudjátok tartósabbá tenni, hogy ne mázolódjon el,
és ne csíkozódjon fel a szemhéjra: egy fültisztító pálcikát merítsetek bele olyan színű szemhéjporba, mint a
ceruza, vagy ha nincs olyan porotok, akkor púderbe, és szaladjatok át vele a ceruza vonalán. Ha jól csináltátok,
látszódni nem fog, de innentől kezdve a ceruza nem fog elmozdulni, mert a porral rögzítettétek! A szemhéjkrémet
felejtsétek el, mert egy mp. alatt becsíkozódik a szemhéjráncba (mondjuk, télen is, én utálom ezt az anyagot!),
a krémpír pedig összetúrósodhat a saját bőröd zsírjával az orcáidon, és sajnos nagyon csúnya látvány!
A bőröd ilyen melegben nem kíván nagyon erős, zsíros krémet, egy könnyű hidratáló megteszi, amit pl.
gyógyszertárak állítanak elő párszáz forintért, és a nehéz testápolók helyett is elég egy könnyebb, nyári
testápoló. Hagyd lélegezni az arcod bőrét is, ha már könnyű ruhácskákba bújsz, az arcod is örülni fog neki.
Ha a hajad nagyon belelóg az arcodba, észrevehetsz apró pöttyöcskéket a bőrödön, ezt a hajad okozza, tegyél
fel egy hajpántot, vagy fogd copfba a hajad szabadidődben, különben akár maradandó sebeket is beszerezhetsz!
A szögletes arc típusába sorolható emberek állcsontja, vagy a járomcsontja az átlagosnál kiugróbb, a szemet
rögtön odavonzza, ezért azt korrigálni is kell. A pír helye ennél az arcformánál ugyanott van, mint az
oválisnál, vagyis a járomcsontra kell tenni (itt van az almácska is), és a fül teteje felé elsatírozni; a
sötétebb púderrel pedig a kiálló csontot lehet optikailag kisebbíteni, akár a járomcsontról, akár az
állcsontról van szó. Ha valakinek az arca két oldalán hangsúlyos az állcsontja, azt ugyanúgy sötétíteni lehet,
mintha az álla lenne hegyesebb az átlagnál. Nem kell sok sötét púdert használni, és azt is jól el kell az
éleknél dolgozni, nehogy koszfoltnak tűnjön a korrigálásunk!
Én valójában ezeket az arckorrigálásokat csak akkor szoktam megcsinálni, ha a modellem kifejezetten kéri,
ugyanis ezektől a "hibáktól" karakteresebb és egyedibb az arc, és én szeretem ezeket meghagyni. Egy nem
babaszépségű lányt sokkal izgalmasabb sminkelni, mint egy nagyon szépet, mert az ő arca nem változik meg
annyira egy sminktől, mint egy valamilyen szempontból nem tökéletes modellé. Kérdezzetek csak meg egy olyan
sminkest, aki már biztos a kezében, (ergo nem kezdő), mi a nagyobb boldogság: egy babát még szebbé tenni,
vagy egy nem tökéletes nőt csodássá varázsolni!
A hosszúkás arc az ovális arcformából "alul és felül" lóg ki, a szélessége viszont ugyanakkora. A pír helye a járomcsonton lévő almácskánál van, de nem felfelé, hanem a fül közepe felé kell elsatírozni, mert a cél ennél a formánál az arc szélesítése. Nagyon jól mutat ilyen arcformánál az ún. bohócpirosítás is: az almácskára tesszük a színt, de nem satírozzuk semerre, kivéve az élességét, nehogy éles gombóc alakban mosolyogjon az arcunkon!:-) Ha néztétek a Szex és New Yorkot, láthattátok, hogy a Carrie-t játszó Sarah Jessica Parker mindig bohócpírt kapott. A pír mellett lehet segíteni a sötét púderrel is: a homlokra a hajtőnél, és az állra ha sötétet tesztek, optikailag kisebbnek mutatja az arc hosszát, evvel tudtok egy kicsit csalni. Persze itt is vigyázni kell, nehogy túl sokat tegyetek a sötétből, ellenkező esetben szakállt festetek magatoknak! És az is lényeges, hogy a szükséges korrekciókat ne a színes pírrel tegyétek, az csak a járomcsontra való!
Egy kicsit lemaradtam a blogírással, de most pótolom. Az ok egy kisjátékfilm forgatása volt, éjszaka, én botor meg azt hittem, két éjszaka miatt a nappali munkákat nem kell lemondani, bírom majd a kettőt együtt. Végül is igazam volt, megcsináltam, csak épp erőm nem maradt arra, hogy írjak (és 3 nap kellett, hogy regenerálódjak! hiába, öregszem!:-) ).
A kerek arc pírje egy kicsit az arc almácskájánál lentebb kezdődik, és a fül teteje felé kell elsatírozni,
mert a cél ennél az arcformánál az arc keskenyítése és nyújtása, amiben a majdnem függőleges pír segít (de
itt se menjetek a száj vonala alá!).
A pirosítás mellett már némi korrekcióra is szükség van az ovális archoz képest. Ezt a legegyszerűbb egy,
az arc színénél sötétebb árnyalatú púderrel végezni. Az ovális arcformából "kilógó" részeket kell itt a sötét
színnel optikailag kicsinyíteni. Ez a járomcsont és az állcsont közötti rész, fül előtt, ezt kell sötétíteni;
és ha némi súlyfelesleg miatt tokája is van valakinek, oda is sötéttel kell menni. És legyetek szívesek, az arc
korrekcióját ne a pírrel tegyétek, mert nagyon röhejes látvány egy rózsaszínben, vagy barackban pompázó toka!!!!
Ma jelent meg a Maxima nevű női hetilap azon száma, amiben én is benne vagyok (fényképpel),
és a különböző szemformák sminkeléséhez adok tippeket. Nem tudom, tudjátok-e, hogyan is működik az újságírás
ezen módja. A cikk szerzője telefonon kért tőlem interjút, mindenfélét kellett mesélnem erről a témáról, és a
végső formába öntést ő csinálta. Szóval én csak az okosságokat mondtam, de a cikket nem én írtam (megjelenés
előtt átolvasásra azért levélben megkaptam). Mindenesetre, ha érdekel benneteket a téma, vegyétek meg az újságot!
Mivel a szemformákról az újságban olvashatsz, ezért itt a különböző arcformák pirosításába kezdek bele, mert
egy olvasóm írta, hogy erről szívesen olvasna! Ha neked is van kérdésed, amire választ vársz, nosza, tedd fel!
Szóval a pirosítás. Ma az ovális írcformát írom le, úgyis azt szokták mondani, minden arcformát ehhez kell
igazítani, mert ez a legtökéletesebbnek kikiáltott forma: kellemesen hosszú, nincsenek élesen kiálló csontjai,
és mindenki ilyen arcot szeretne. A pirosítót ilyen esetben az arc almácskájára kell tenni (mosolyogj a tükörbe,
ahol a kiugró kis husis rész van, az az almácska), és a fül teteje felé kell elsatírozni. Vigyázzatok, hogy a
szem közepétől lefelé húzott képzeletbeli függőleges vonalnál beljebb ne kezd (szóval az orr melletti
rész), és az orr vonala alá se menj! A legtöbb ne a halántéknál legyen, hanem az almácskán, és onnan felfelé
egyre kevesebb, egyre finomabb! És addig satírozzátok, amíg el nem tűnik az élessége, nehogy '80-as évekbeli
vonalzóval húzott éles pírt pingálj magadnak!!!
Nagyon kevés embernek van gyönyörűen telt, szimmetrikus szája, a többség bajban van ajkaival: vagy túl pici, vagy ferde, vagy nem egyforma a két oldal...stb. Ha ki akarjuk festeni a szánkat, akkor viszont muszáj a lehető legszimmetrikusabb szájat rajzolnunk, mert a tekintetet odavonzza a kifestett száj. Könnyű, de hatásos trükk, ha a szájkontúrceruzát használjátok korrekcióra. Ha meghúztátok a vonalat, úgy tudjátok ellenőrizni, hogy a két oldal egyforma-e, hogy a tükörbe felvetitek az arcotokat, és alulról néztek a szátokra. Innen rögtön meglátjátok, ha valamit elrontottatok, és ki is tudjátok javítani. Ha valakinek kicsi a szája, a ceruza itt is segít: egy millimétert tudtok csalni vele, de tényleg csak ennyit tudtok, különben oldalról kiderülhet a turpisság. Pl. Marilyn Monroe soha nem engedte magát oldalról, profilból fényképeztetni, mert onnan látszott volna, hogy jócskán nagyítva vannak az ajkai a ceruza és az elmaradhatatlan piros rúzs segítségével. Ráadásul, ha nincs gyantázva a bajusz, a túlhúzott rúzs megül a szálakon, ami nemcsak nevetséges, de szánalmas látvány is (ki nem látott még öreg nénit nagyított szájú rúzzsal?! de persze nemcsak az öregek tudnak túlzásba esni).
A mostani színkavalkád sminkben egyszerűen fantasztikus, én, aki imádok színesen (de ízlésesen)
sminkelni, most igazán elememben érezhetem magam! Csak mint mindennek, ennek is van hátulütője: színérzék és
ízlés kell hozzá. Az oké, hogy divatos most a kék, zöld, citromsárga, ciklámen, piros, de egyszerre csak egyet,
lécci, különben pont a "divatos vagyok, nézzétek"-érzés veszik el, és jön az "atyaég, hogy néz ki ez a lány"!
Ha rikító színeket szeretnétek használni a sminketekben, egyet válasszatok ki, (ha harmonikusan akartok
kinézni, a ruhátok színe legyen az, vagy legalább azonos tónusú legyen), és azt tegyétek fel, de ilyenkor
finom arcpír és egyáltalán nem harsány, visszafogott száj kerüljön mellé. Kontúrt sem kell feltétlenül húznotok,
ha nem bírjátok nélküle, lehetőleg akkor se fekete legyen, mert a fekete túl komor nyárra. Legyen helyette
szürke vagy barna, de egy színes is jöhet! A napozással legyetek óvatosak, nemcsak egészségügyi okok miatt,
hanem mert a trend most a világos bőrű lányoké (és a szeplősöké, és a természetes göndör hajúaké). Én nagyon
divatos vagyok, mert a hajam is göndör, a bőröm is világos, csak szeplőim nincsenek. De azt meg tudnék
magamnak rajzolni, mert már lehet kapni szeplőrajzoló-ceruzát!
Komolyan!
(Megnyugtatásul: nekem nincs, és nem is szándékozok venni - magamnak legalább is nem!)
Amikor csak tudom, mindig viszem magammal a munkáimra a tanítványaimat, hadd lássák élőben is,
milyen a sminkes élete valójában. A héten egy tévéműsor forgatására kísért el Zita, ahol az egyik vendég egy
transzvesztita volt, és smink nélkül jött, így nekem kellett egy komplett sminket készítenem az arcára.
A sminkiskolában anno nem tanultam erről semmit, így némileg nehéz dolgom volt, amikor frissen végzett
sminkespalántaként állandó munkát kaptam az egyik legmenőbb melegbárban, ahol tranzikat kellett nővé varázsolnom.
Mivel fogalmam sem volt arról, hogyan tegyem, így mindent ott, a munka közben tanultam meg (pl. a
szemöldökeltüntetés trükkjét is ott mutatták meg).
Szóval mivel 10 év minden tapasztalatát próbálom átadni diákjaimnak, a tananyagban természetesen benne van
a transzvesztita smink is. Minden tanítványom, amikor ide érünk, és elmagyarázom ennek a sminknek a lényegét
(irtó erős, nagyított, nyújtott, lényegében sminkparódia színpadra) és kérem, hogy csinálják meg, biztos, hogy
valami finom, nőies, intenzív színekkel készített hordható sminket kreál, mert biztos benne, hogy csak túlzok,
amikor azt mondom, még, még, még, és a vége egy női szemmel iszonyú csúnya, túlzó smink lesz. Egyszerűen nem
hiszik el, hogy ennyire ronda sminket kell csinálni.
Nos, Zita a saját szemével látta, amikor a tévéfelvételre elkészült smink még annál is erősebb és csúnyább lett,
mint amit én követeltem az órán, így "megkövetett" engem, és megígérte, hogy ezután mindenben hallgatni fog
rám! Legalább egy tanítványomnál elértem ezt!:-)
Igen, kimaradt egy hét, jogos az észrevétel! Már annyira rászoktattalak benneteket a vasárnapi
új blogra, hogy nem akartam a hét közben bepótolni, ugyanis vasárnap nem értem rá!!! Kiszámoltam, hogy
egyfolytában 39 napot dolgoztam, és már fáradt voltam kissé. Ezért kikértem magamtól 3 nap szabadságot (a magam
ura vagyok), és elmentem Sopronba pihizni egyet!
Bevallom, sose voltam még ott, ezért is esett rá a választás, meg azért is, mert elég messze van Bp-től ahhoz,
hogy csak beugorjak valamilyen sürgős munkára onnan. Szóval lábat lógattam, lehet irigyelni! Tudtam, hogy a
szeptemberi, szokásos párizsi őszölésem előtt ez az egyetlen "nyaralási" lehetőségem, mert innentől aztán
beindul a munkadömping! Minden szombaton menyasszonyokat sminkelek, rengeteg katalógusfotózás készül ilyenkor,
(már az új őszi-téli kollekció bemutatásával) divatbemutató-hegyek, színházi előadások, egy tévécsatornának
besegítek, májusban filmforgatás, Miklósa Erikával bejárom Magyarországot ... szóval nem fogok unatkozni
(egyébként sem igen jellemző rám)!
Erőt vettem a lustaságomon, és kisebb könyvesboltokkal már megkötöttem a szerződést, így ott is kereshetitek
a könyvemet, ha valaki eddig nem vette volna meg (van olyan ember egyáltalán? az eladási mutatók nem ezt
mutatják, szerencsére:-) ),de kevés helyen kapható, így még mindig én vagyok a biztos pont megvásárlás
szempontjából.
Még mindig nagyon sok rémhír kering közszájon az alapozókkal kapcsolatban. Lépten-nyomon meg
kell szegény anyagot védenem a rágalmaktól. Az alapozók manapság már bőrbarát anyagokat tartalmaznak, amik a
napi használatban sem károsak. Még az olcsóbb árfekvésű alapozók sem okoznak problémákat (kivéve, ha olyan
hozzávaló van benne, amire esetleg allergiásak vagyunk, ez legtöbb esetben a tartósítószer, vagy a hozzáadott
illatanyag lehet, bár ezek lehetnek drágább társaikban is), mert alapesetben csak vitamint, uv-szűrőt,
hidratáló krémet, vizet, fényvédőt, olajat, és természetesen festéket tartalmaz. A jobb minőségű alapozóban
jobb minőségű festék van, ami nagyon jól fed, az olcsóbb alapozó rosszabb minőségű festéket rejt, ami nem fed
annyira. De maga az alapozó nem árt az arcnak.
A '60-as években használtak utoljára olyan alapozókat, amik nehezítették a bőrt, eltömítették a pórusokat,
és nem volt ajánlatos mindennap az arcra kenni őket. Azért azóta már 40 év eltelt, higgyétek el, fejlődött
annyit a kozmetikai ipar, hogy nyugodtan kisminkelhetitek magatokat akár naponta is. Persze, ha az is
fontos, hogy jól fedjen (alapkövetelmény lenne egy alapozótól, mégsem tudja mindegyik), akkor jól meg kell
nézni, melyik márkát is vegyétek meg. A drágább vajon jobb minőségű, vagy csak a vásárló sznobizmusára
hajt, és egy olcsóbb ugyanúgy megteszi?
Nos, a drágább általában tényleg jobb, de nem annyival, amennyivel többe kerül. Az olcsóbb is lehet bőrbarát,
csak épp nem látjátok annyit reklámozni. Egy kozmetikai anyag 100 forintjából 80-at reklámra költenek.
És sokan ráharapnak. Ha ti a minőségre mentek, és nem a névre, használjatok profi alapozókat:
hihetetlen fedőképességűek, olcsók!!!(mert nem reklámozzák őket), mindennapi használatra is tökéletesek
(gondoljatok bele, adva van egy 40 napos filmforgatás, napi 12 órában, milyen hangosan sikoltozna egy
színésznő, ha káros lenne a bőrének?!), és nem tartalmaznak sem tartósítószert, sem illatanyagot, amik
allergizálnak. Ha tanácstalan vagy, mit használj, küldj egy e-mailt, és én segítek kiválasztani a legjobbat.
Egész tavaszias idő volt ma, úgyhogy elő a tavaszi sminkekkel, és a sötét, borongós téli
színeket (nem is volt idén tél, na, mindegy) tegyétek a téli nagykabátotok mellé a gardrób mélyére.
A friss, tavaszi színek megjelentek a polcokon, gyönyörűek, lehet válogatni belőlük - bár nehéz!
Nekem annyibban jobb ilyenkor, hogy mindent összeharácsolhatok, mondván, kell a munkámhoz!:-) Ha nektek azért
válogatni kell, és tanácstalanok vagytok, nézzétek meg, milyen színeket hordtok ruhában, és ahhoz hasonló
árnyalatokkal lepjétek meg magatokat!
Nagyon divatos szemhéjporszínek: türkiz, citromsárga némi arany beütéssel, ezüst, bordó, levendulalila, fűzöld,
barack. A pír szigorúan babarózsaszín! A tus újból berobogott, de nem fekete, hanem kék, zöld, lila színben, a
száj viszont piros színben tündököl!
Arra vigyázzatok, ha a most trendi erőteljes, rikító szemhéjporokat használjátok, ahhoz a száj legyen
visszafogott, lehetőleg szájfény. Ha viszont alig vártad, hogy újra elővedd a kedvenc piros rúzsodat, a
szemed festése ne legyen hangsúlyos, mert a kettő együtt túlsminkelt, közönséges hatást kelthet!
Ha valaki szemüveges lesz, attól fél, a sminkjén is változtatni kell ezután. Nos, ez nem igaz.
Én soha nem
sminkelek valakit máshogy csak azért, mert szemüveget hord. A közszájon forgó elmélet szerint, ha valaki
mínuszos szemüveget hord, távolra nem lát, annak a lencséje kicsinyíti a szemet, tehát világos, fényes
színeket kell használnia sminkjében, míg a közellátók szemüvege nagyít, tehát a sötét, matt színek élvezzenek
elsőbbséget! Látjátok, ismerem a szakirodalmat, csakhogy nem értek vele egyet! Mindenki olyan színekkel
sminkeljen, ami tetszik neki, aztán bigyessze az orrára a szemüvegét, és élvezze, hogy jól néz ki!
Ha megnézitek a fényképemet, az én szemüvegem kicsinyíti a szemem (távolra nem látok jól), mégis szeretem
sötét színnel körbekontúrozni, és eszem ágában sincs ezt a lépést kihagyni! Ti is nyugodtan
tekintsetek el a szemüvegetektől, és azzal sminkeljetek, ami jólesik: ha az intenzív árnyalatokat szereted,
akkor avval, ha meg inkább a visszafogottabb stílust kedveled, akkor avval! A lényeg az, hogy tetsszél maganak,
és ezt sugározd a külvilág felé is!
Már megint sikerült beletenyerelnem egy jó munkába: március 15-én én sminkelhettem a
Március 15-e téren a fellépőket. Aki kint volt, az személyesen láthatta, aki nem, a tévében nézhette meg,
ahogy a művészeket kifütyülik és zavarják a műsort. Komolyan mondom, borzalmas érzés volt látni és tapasztalni.
Tavaly ugyanígy ott voltam a közepében a Parlamentnél október 23-án, idén sem hagyhattam ki egy kis balhés
helyzetet. Este a MÜPA-ban dolgoztam, az egyik legfőbb politikai személyiség került a kezem közé beszéde előtt.
Reménykedtem benne, hogy gond nélkül jutok haza, és szerencsére rejtekutakon bár, de épségben hazakerültem.
Borzasztó dolog, hogy nem mersz kilépni az utcára ilyenkor, nehogy olyan helyre juss, ahová nem akartál.
De nem politizálok, nem is értek hozzá. Csak a sminkhez. Remélem.
Tegnap egy olyan divatbemutatón dolgoztam, ahol végre volt idő a munkánkhoz, és nem a próbáról
kellett
kilopkodni a modelleket. Hárman voltunk sminkesek, és idejében be tudtuk fejezni a munkát. Ez nagy szó,
mert már írtam arról az általános rohanós fejetlenségről, ami a divatbemutatókon szokott uralkodni.
Szerencsére ez egy üdítő kivétel volt!
A sminkes tanítványaimat minél több éles munkámra próbálom elvinni, hogy mihamarabb szembesüljenek a
szakma valóságával: mennyire fárasztó, rohanós, vagy épp várakozós ez a munka. Mindenhová vinni kell magunkkal
a "túlélő készletet": enni-és innivalót, plusz pulcsit és egy könyvet. Ha ezek nálam vannak, történhet bármi,
tarthat bármeddig a munka, én már nyugodt vagyok! A munka után pedig - ha megteheti - értem jön a férjem
(bár van jogosítványom, én nem vezetek- mindenki biztonságának érdekében), és hazafelé megbeszéljük a nap
eseményeit. Erre pl. a tegnapi nap után hajnali 1-kor került sor.
Hétvégén Tápiószelén voltam, abban a faluban, ahol felnőttem. Ez még annyira nem lenne meglepő,
mert ha a munkám engedi, haza szoktunk látogatni a szülőkhöz, de ennek most külön apropója is volt:
a művelődési ház könyvbemutatót szervezett nekem! Egy kicsit beszéltem a könyvről, sminkről, és egy önként
jelentkező modellre egy gyors sminket is feldobtam. Szkeptikus voltam, hányan fognak eljönni, de kellemesen
csalódtam, mert sokkal többen megtiszteltek jelenlétükkel, mint gondoltam. Ráadásul esett is akkor az eső,
a szüleim mondták, a falusi ember lusta kimozdulni ilyen időben. Nos, rácáfoltak!! És annyira belelkesedtek,
hogy sminktanfolyamot is akarnak, az első csoport (5 fő) már össze is jött. És ki vagyok én, hogy
megakadályozzam a nőket abban, ha szépülni vágynak?! :-) Úgyhogy ha ilyen lelkesek lesznek a nők továbbra is,
nemsokára a legszebben sminkelő nők faluja lesz Tápiószele!
Rajtam nem múlik!
Egészségügyi jelentés minden értem aggódó olvasónak: jól vagyok. Még nem teljes egészében, mert a bal oldalam duzzadt kissé, ott még nem megy az evés, de a jobb oldalon már tudok falatozgatni. Most épp hizlalom magam, mert a kényszerű léböjtkúrában 3 kg-ot fogytam, amire nem volt szükségem.
Én az egyszemélyes sminkoktatásban hiszek, akár sminkesképzésről van szó, akár magánemberekről, akik
azt szeretnék megtanulni, saját magukat hogy' tudják a legszebben és legelőnyösebben kisminkelni. Nemrégen
mégis elvállaltam egy olyan oktatói munkát, ahol 15 lány van (nem profi sminkesek lesznek!), és 3 tanár.
Több tanár egy iskolában pozitív dolog, mert több technikát, módszert, tudást tudnak magukba szívni a diákok,
láthatják, a profik is mennyire különbözőképpen dolgoznak. Így kiválaszthatják a leginkább szimpatikus módszert
és azt a saját ízlésükhöz igazíthatják. Viszont ilyen oktatáshoz az is kell, hogy a tanárok is fogadják el a
másik stílusát. Pont akkor volt a csoport vizsgája, amikor műtöttek, így én nem tudtam ott lenni. Később
mesélték a diákok, hogy néha az én módszeremet mondták, vagy mutatták be a modellen, és nem egyszer
"Ez hülyeség!" felkiáltást kaptak az egyik vizsgáztató sminkestől.
Ez egyrészt intelligencia, másrészt tolerancia kérdése - szerintem (a kicsit pikírt hangvétel
nem véletlen!).
Lehet, hogy meg kellene maradnom továbbra is az egy diák-egy tanár felállásnál?!:-)
Hazajöttem a kórházból, most már itthon lábadozom, köszönöm az sms-eket, és leveleket, nagyon édesek vagytok! Szörnyűséges, borzalmas, kaja helyett is fájdalomcsillapítót szedek, így elviselhető. Erről ennyit!
Kérdezte egy blogolvasóm, hogy mi a különbség a hétköznapi és a profi anyagok között. A legegyszerűbb az, hogy
egy profi anyagot lehet hétköznap is használni, de hétköznapi márkával nem túl szerencsés profi munkát végezni.
A reklámozott, illatszerboltban kapható márkák mindegyike arra való, hogy a mindennapokban jól nézzen ki benne
az ember lánya, de nincs bennük annyi festékanyag, ami a lámpák, kamerák színkioldó hatását ellensúlyozná.
Ráadásul tartósítószert és parfümöt is tartalmaznak, ami allergizálhat. A profi, sminkesek által használt anyagokat
pl. nem reklámozzák, nagyon egyszerű a csomagolásuk is (én praktikusnak nevezem), ezért olcsók. Nincs bennük
tartósítószer, mégsem romlanak meg. Azt hiszem, jó kis kitolás lenne, ha kétévente kellene kicserélni a táskánk
tartalmát, mert az anyagok már "szaglanak". Egy hétköznapi alapozó pl. 50% festékanyagot és 50% ápoló anyagot
(vitamin, uv-szűrő, hidratáló, fényvédő..) tartalmaz, egy profi márka 90% festékanyagot (ezért fednek
hihetetlenül), és 10% ápoló anyagot, de azt koncentrátum formájában, a bőrön bomlik ki teljesen. Ez a plusz 40%
festékanyag pedig minden bőrhibát, macskakarmolást, átmulatott éjszakát eltakar.
Megint egy magánéleti adalék: febr. 16-án műtenek altatásban a Szájklinikán, ki kell venni mind a 4 bölcsességfogamat, mert elkezdtek rendetlenkedni. Legyen szíves mindenki gondoljon rám délelőtt, és küldjetek erőt adó energiát nekem gondolatban! Biztosan megkapom, és nagy hasznát fogom venni!
Lassan megjelennek a kozmetikai cégek tavaszi palettái. A téli erősebb tónusokat felváltja ugyannak a színnek a világosabb, kevésbé figyelemfelkeltő árnyalata. Tehát a színek megmaradnak, csak finomabbak, világosabbak lettek: a padlizsánlila helyett orgona, vagy levendula; a bronz helyett barack; a fekete helyett szürke; a sötétbordó helyett mályva; a farmerkék helyett türkiz; a méregzöld helyett vízzöld. Az ezüst és az arany maradt, és a piros száj is előtérbe került. A fekete tus helyett viszont, aki abszolút divatos akar lenni, lilát, burgundit, zöldet, vagy kéket használ (te magad is csinálhatsz tust, nem kell készen venni filctust, mert tusecsettel te is éles vonalat húzhatsz a szemhéjporodból víz segítségével).
Sok olvasóm írja, hogy a blogból egy csomó dolgot megtanult a sminkelésról. Ennek nagyon örülök,
mert ez a
célom, de segíthettek is, hogy miről írjak, úgyhogy várom a javaslatokat. Addig meg magamról írok, mert az
évek során sokat árultam már el, de a legalapvetőbb dolgokat még nem, hát tessék.
Egy Pest megyei községből (Tápiószele) kerültem fel gimnáziumba, kollégistaként (imádtam koleszos lenni!!!).
Aztán főiskolára is Pestre jártam, magyar-történelem szakra, két év tanítás után mentem el sminkesnek, azóta
mindennap hálát adok, hogy mertem váltani.
A szüleim már nyugdíjasok, még mindig szeretik egymást (sajnos, ez nagy szó manapság), a szeretetteljes
légkörnek köszönhetően elég kiegyensúlyozott és harmonikus emberke lettem, szerencsére ezen a férjem sem
rontott!:-) Lala nem tipikus férfi, mert kedves, aranyos, udvarias, humoros (lásd a könyvemet!), a nagy ő
számomra! Tudom, nyálas!!!:-)
Van egy pszichiáter nővérem, és két édes rosszcsont unokaöcsém. Nekünk nincs gyerekünk a
férjemmel, borzongjatok, és hűljetek el: nem is akarunk. Olyan fantasztikus a kapcsolatunk, hogy
nem érezzük azt, hogy valaki hiányzik az életünkből, pedig már 11 éve vagyunk házasok. Ja, és szept-ben
leszek 35 éves, de korántsem érzem magam annyinak!
A fix.tévében minden 2. hétfőn artfashion c. műsor van. Ebben fogok minden adásban 4-5 perces
sminkoktatást tartani, mindig csak egy pici dolgot megtanítani. Holnap kezdődik az alapoktól, az alapozással.
Úgy építettem fel, hogy ha folyamatosan nézitek a műsort, pár hónap múlva úgy fogtok sminkelni tudni, mint
én!! Próbálok majd mindig új arcokat vinni, a "hibákat" korrigálni, hogy minél több karakterrel találkozhassatok.
Ha valaki szeretne modellként benne szerepelni, nyugodtan vegye fel velem a kapcsolatot. Komolyan írtam,
lányok!! A barátnőimnek már úgysem újdonság a könyv után!:-)
Egy kis sminkelés:
Egy lány kérdezte tőlem, hogy a kék szeméhez használhat-e kék szemhéjport. Igen. Mint ahogy a zöld szeműek is
zöld szemhéjport, csak arra vigyázzatok, hogy ne legyen túl intenzív kék, vagy zöld, mert akkor arra
irányítod a figyelmet, és a saját szemed kéksége és zöldessége háttérbe fog kerülni, fakóbbá
válik! Ha nem vagy biztos a színben, illik-e neked, akkor inkább csak kontúrként
használd, az nem lesz olyan erős, mintha az egész szemhéjadra tennéd!
Ma este megint megnézhettek a fix.tévén, 22.15h-től, a Mi kell a nőnek? c. műsorban, ismétlés
szerda, péntek 14.15h-kor.
Ha így mennek a dolgok tovább, febr-ban utánnyomásra lesz szükség a könyvből!!! Köszönöm nektek,
hogy ennyire érdekel benneteket, és a visszajelzések is nagyon hájjal kenegetősek!:-)))
Most azon kezdtünk dolgozni egy barátommal, hogy nőnapra ajánljuk különböző cégeknek, vállalatoknak,
hogy a munkatársnőket lepjék meg vele (nem írom meg, mely cégek vették már meg, legyen meglepetés,
ha ott dolgozol). :-) Ha a te céged is szokott ajándékot venni, és gondolod, hogy
ez tökéletes lenne, ajánld az evvel foglalkozó ember figyelmébe, vagy írj nekem, hogy felvehessük
vele a kapcsolatot. Komolyan!
Egy csomó cég van, ami nekem nem jutna az eszembe, de biztosan érdekelné
őket egy ilyen ajándék a kolléganőknek, nektek.
Azért ez jobb, mint egy szál virág, nem?
Sok blogolvasómmal levelezek, sőt, már barátságnak mondott kapcsolatok is kerekedtek ki belőle,
és sokan fájlalják, hogy ritkán tudunk összefutni személyesen. Nos, nektek, akik látni szeretnétek,
álljon itt két dátum: fix.tv ma este 22.15-től a Mi kell a nőnek? c. műsor (ismétlés szerdán és pénteken
14.15-től), és hétfőn Artfashion c. műsor 20.15-től. Mindkettőben kedvesen mosolygok és válaszolgatok a
feltett kérdésekre!:-)
A 2007-es trendről pedig, hogy némi sminkről is szó legyen, távirati stílusban:
vérvörös ajkak (ez újdonság a szájfények évek óta tartó uralma után), rikító, élénk színek a szemhéjra
(nagyon kék, nagyon zöld, fukszia, bíbor, narancssárga...), a ceruza és porkontúr mellett hódít a színes tus
(lila, bordó, királykék, farmerkék, méregzöld; a kedvenc szemhéjporodból víz és tushúzó ecset segítségével
te magad készítheted el, nem előre gyártott filctusból), bohócpirosítás (a járomcsontra teszed fel nem éles!
gombóc alakban, és nem satírozod sem a fül, sem a halánték felé). Persze ebből egyet válassz ki, nem
egyszerre kell mind, különben túl sok lennél!:-)
Remélem, mindenki túlélte a szilvesztert! Én, 10 év óta először nem dolgoztam, hanem baráti házaspárokkal öregesen buliztam egyet (bár az előző blogomban azt írtam, utálom a kötelező bulizást, ez nem az volt, mert máskor is összejárunk!).
A sminkes szakma, pláne, ha szabadúszó az ember, nagyon kiszámíthatatlan munka szempontjából. Soha nem lehet
előre tervezni, csak a nagyobb munkákat tudjuk hetekkel előre, de utolsó pillanatos munkák is jócskán vannak.
Viszont a január mindig könnyed: vége van a karácsonyi-szilveszteri munkadömpingnek, de a februári farsangi
őrület még nem indul be, így ezt az időszakot mindig várom, mert sokat tudok pihenni ilyenkor. Persze nehogy azt
gondoljátok, hogy nem dolgozom így is naponta, de az átlagos napi 2-3 helyszín januárban lecsökken egyre!!
Én így pihenek!:-)
Több időm van a leveleitekre is válaszolni, ezért nyugodtan bombázhattok a kérdéseitekkel továbbra is!
Szilveszterkor mindenkinek bulizni kell!
Na, ez az a mondat, amitől kiver a víz! Már miért kellene? Nem szeretem a kötelező dolgokat.
Leszoktattam a férjemet pl. a nőnapi virágról, de egy Boldog keddet! felkiáltással szívesen
fogadom a kedvenc virágomat. Tudom, hogy ez a hozzállás furcsa, mindig megkapom a barátaimól, de így érzek.
Mindenesetre akik bulizni mennek, és jól akarnak kinézni, nem muszáj nagyon erős sminket feltenniük.
Legyen inkább vidám, meghökkentő, "bulis". Próbáljatok ki egy olyan színt, amit egyébként nem mernétek.
Vagy ha eddig mindig a szemetekre helyeztétek a hangsúlyt, most kapjon a szátok egy intenzívebb árnyalatot.
Vagy tegyetek fel műszempillát. A lényeg, hogy lássák rajtatok, hogy máshogy néztek ki, mint amit megszoktak
tőletek (én pl. biztosan úgy lennék feltűnő, ha kisminkelném magam, mert a mindennapokban egy kis
korrektoron és spirálon kívül nemigen használok mást).
Egy a lényeg, bárhogy is néztek ki: érezzétek nagyon jól magatokat, és az új évre pedig azt kívánom mindenkinek, hogy érje el azt, amiért küzd, és amiről álmodozik!!!
Tegnap voltam egy céges karácsonyi vacsorán, és nem dolgoztam, hanem vendég voltam!! Ez azért nagy szó, mert szabadúszóként dolgozom, nincs fix munkahelyem, ahová mindennap bejárnék (próbáltam tévénél, de a nyughatatlan természetem miatt hosszú távon unalmas volt). Visszatérő megrendelőim viszont vannak, olyanok, akik ragaszkodnak hozzám már évek óta: fotósok, filmesek, színházi emberek,... és a fentebb említett rendezvényszervező cég, de alapvetően a munka helyére mindennap nem megyek be. Imádom a munkámban a változatosságot, hogy mindig új emberekkel ismerkedhetem meg, de ez a hátránya is a "cigányéletnek", hogy nincs egy munkahelyi közösség, akihez tartoznék. Az összes barátom irigyel ezért, és nem értik, mi bajom van ezzel (alapvetően semmi, a magam ura vagyok), de tegnap nagyon jólesett, hogy bár szorosan nem tartozom a cég munkatársai közé, annyira viszont igen, hogy senki nem lepődött meg ottlétemen. Boldog, szeretetteljes karácsonyt kívánok minden olvasómnak! Töltsétek békésen az ünnepeket!
Azt hiszem, nem mondok semmi különlegeset, ha elárulom, hogy utálok korán kelni (ki szeret?).
Ma mégis boldogan keltem fel 6 óra előtt, mert a nyomdába voltam hivatalos gépindításra. Ez azt jelenti,
hogy a könyv első ívének kibukkanásánál voltam ott. Megnéztem, milyen színek lesznek a könyvben,
és egy kicsit állíttattam is, hogy a végeredmény tökéletes legyen!
Dec. 15-én kapom meg az első adag könyvet, ami az előjegyzések alapján el is fog fogyni
karácsonyi ajándéknak szánva. Az összes könyv 20-án lesz a kezemben, és még mindig az a legbiztosabb, ha
tőlem rendelitek meg, mert igaz ugyan, hogy több kozmetikai-, illetve fodrászszalonba és kisebb könyvesboltba
bekerül, de ki tudja, pont abba-e, ahová ti is jártok. Szóval ha nem akartok lemaradni róla, velem vegyétek fel
a kapcsolatot, vagy telefonon, vagy emilben.
Köszönöm az eddigi megrendeléseket, és várom a többit is!:-)
Nem tudom, nektek mennyire fontos egy sminkanyag csomagolása, nekem, mint sminkes, semennyire. Engem nem bűvöl el egy direkt ünnepi külsőbe öltöztetett anyag, pláne, hogy a többletköltséget velünk, a vevőkkel fizettetik meg. Sminkesként elsőnek azt tanultam meg, mennyire fontos a praktikus, kicsi csomagolás. Nem kell az anyaghoz tükröt adni, köszönöm, nem kérek pici applikátort sem, mert mindez azt eredményezi, hogy a végtermék nagy lesz, és nem fog elférni a sminkes táskámban. Furcsa módon, ez már beszűrődött a magánéletembe is, és a saját anyagaimat is úgy válogattam össze, hogy ne foglaljanak sok helyet a neszesszeremben. És ha véletlenül sminkanyagot adok ajándékba (nem szokásom különben, a hazájában senki sem lehet próféta, én meg nem is akarok), akkor sem a csill-villre megyek, hanem hogy jó minőségű legyen az anyag (ha már én nem sminkelem magam, legalább a barátaim legyenek rendben). Szóval vigyázzatok, hogy a vevőcsalogató vásárlások közepette is ügyeljetek a minőségre, és ne engedjétek, hogy becsapjon egy csábító csomagolás, ami nincs összhangban a belsejével!
Nemrégen egy általam sminkelt kisfilm bemutatójára voltam hivatalos. Fiúk a házból a címe. Szépen felöltöztem (na, nem annyira puccosan, csak módjával:-) ),és a kedvenc pasimmal az oldalamon elmentem. Egy nagyon nyers vágást még a film leforgatása után nem sokkal már láttam, de azért így jóval élvezhetőbb volt a film. A vége után az alkotókat felhívták a színpadra (ez a 3. volt a Hukkle és a Somlói galuska c. filmek után). Elképzelhetetlenül furcsa érzés fenn állni a színpadon, miközben mindenki bennünket néz, mi meg csak káposztafejeknek látjuk a lent ülőket. A női stábtagok még egy gyönyörű virágcsokrot is kaptak. Volt benne egy általam nem ismert virág, ha valaki tudja, mi a neve, írja már meg nekem, legyen szíves: bordó színű, még a szára és levele is, a virág maga meg úgy néz ki, mint egy articsóka.
Néha nagyon érdekes a munkám. Különleges helyen, különleges embereket sminkelhetek. Egy tavalyi blogomban írtam, hogy egyik első munkám a Parlamentben volt. Most ismét eljuthattam ide az okt. 23-i ünnepségsorozat kapcsán. De kezdem a legelején. A rendezvényszervező barátom kapta meg az ünnepség lebonyolításának feladatát, és engem hívott sminkesnek. Hogy mindenhová bejuthassak, egy beléptető kártyát kellett készíteni vasárnap délelőtt nekem is. Ez így egyszerűen hangzik, viszont két és fél órára és 4 ember összehangolt munkájára volt szükség, hogy végül egy olyan kártya tulajdonosa legyek, amin helytelenül volt leírva a nevem (megijedve az újabb két és fél órától, amikor észrevettem, galád módon nem mentem vissza kijavíttatni) és sajnos nem is volt érvényes másnapra, a Parlamentbe (de ezt persze akkor még nem tudtam). Szóval a kártya büszke tulajdonosaként már vas. délután kezdtem a munkát: az ország első emberét sminkelhettem a Várban, a hivatalában. Onnan a konvojjal mentem le az Operaházba, ahol a külföldi prominens személyeknek volt díszelőadás, amit a tévé is közvetített.( A konvojról csak annyit, fantasztikus érzés így utazni!!) Másnap reggel a Parlamentben kezdtem, egy fontos ember segítségével végül bejutottam (mert ugye a kártyám nem volt jó). Magamban anyáztam egy kicsit, ugyanis este megint vissza kellett mennem, hogy a fellépőket ismét kisminkeljem, és azon gondolkodtam, vajon megint szerencsém lesz-e, és valakinek megint megesik rajtam a szíve, meglátja bennem az elveszett kislányt, és nem terroristának gondol. Szerencsém volt, a nevem (az igazi, rendes) le volt adva, így a kordonon simán átjutottam. A színészeknek volt furcsa, hogy bár színpadon állnak, de nem embereknek adják elő a műsort (tudjátok, a balhék miatt le volt zárva a terület), csak a tévé közvetítette. Mondtuk nekik a fodrásszal,hogy eléjük állunk, így látnak minket, a tévé viszont nem, ezért játsszák el nekünk a darabot. Meg is kaptuk. Nagyon megható volt. És az is, hogy mindennek részese lehettem.
Megjöttem, bár nem szívesen!:-) Újra bombázhattok kérdéseitekkel, addig meg mesélek egy kicsit a párizsi divatról.
Nagyon furcsa nekem, hogy minden nő, aki divatos akar lenni, feketét, szürkét, vagy sötétbarnát visel, maximum
a pasminájuk volt színes, természetesen az is visszafogottan.
Tudom, hogy most ez a trend, nekem mégis "elegáns varjúknak" tűntek. Én imádom a színes ruhákat, fekete ruhám
alig van, úgyhogy eléggé kiríttam a közegből (túl azon, hogy turista voltam, nem őslakos). És sokkal több szoknyás
nő van az utcákon, mint nadrágos.
Viszont alig látszik, hogy sminkelik magukat, egyáltalán nem használnak színeket az arcukon sem. De minkenkit érezni,
hogy elhaladt mellettünk, mert az illatfelhő lebegett utána!:-)
Az őszi divatszínek a sminkben ugyanazok, mint a ruhában, tehát ha kirakat mellett mentek el, máris képben vagytok,
milyen színeket használjatok az arcotokra. A narancsos, barackos színek egy kicsit mélyültek, és terrakotta,
illetve rézvörös lett belőle, de a szokásos keki, csokoládébarna, arany szín maradt a meleg típusú színekből.
Hideg színekből a kék, ezüst és a lila minden árnyalata divatos most a szemen, és a bordó jött be új versenyzőként.
A szájfény még mindig egyeduralkodó az ajkakon, egy kicsit sötétebb árnyalatokat is feltehettek a nyári csillogó,
színtelen, vizes hatású szájfények helyett.
Más.
Holnap utazom Párizsba a férjemmel, megünnepelni a 10. házassági évfordulónkat, erről már írtam nektek. Ezért
leghamarabb csak a jövő hét végén tudok a leveleitekre válaszolni, addig kérem türelmeteket!
Pár napja a Női Portál nevű internetes lap szakértője lettem, most már ott is tudtok kérdezni tőlem.
Egy nagyon jó kérdést kaptam oda a minap, ezért itt is megválaszolom. Azt szerette volna tudni valaki,
hogy mennyire káros, illetve szabad-e egyáltalán a belső szemrést behúzni, és ha igen, mivel tegye.
Nos, nyugodtan használhattok ott ceruzát, egyáltalán nem káros. Viszont, hogy még véletlenül se sértsétek meg
a szemeteket, ezért úgy készítsétek a vonalat, hogy közben a bőrötöket elhúzzátok a szemgolyótoktól,
így biztosan nem lesz baj. A jó ceruza ehhez puha, könnyen kenhető, és soha ne legyen nagyon kihegyezve!
Ha igazán drámai tekintetet szeretnétek, ne csak az alsó szemrést húzzátok be, hanem a felsőt is. De tudjátok,
hogy bár ez feltűnővé teszi a szemet, kicsinyíti is!!!
Nemrégen egy érdeklődő olvasó lány kérdezte tőlem, hogy valójában milyen az a füstös
szem, mert mindenhol mást írnak erről.
Nos, a füstös szem egy szemhéjpor felviteli technikára utal. Egy világos és egy sötét
(nem mindig fekete, ez tévedés!!!) szemhéjpor kell hozzá. A világos szín kerül a szemöldök
alá végig, a sötétebb árnyalat pedig a mozgó rész egészére. A találkozás a szemöldökcsontnál van.
A két színt babapiszkával össze kell satírozni, hogy ne legyen éles határvonal a színek között.
Eredetileg a 20-as évek fekete-fehér sminkjére mondták, hogy füstös, mert a "találkozóhelynél",
a szemöldökcsontnál egy szürkés sáv, a két szín összemosása volt, mintha füstös lenne a szem.
Mára már a sötét szín bármilyen intenzív árnyalat lehet: lila, barna, szürke, kék, zöld...,
ha szépen átmenetesen van eldolgozva, ezt a technikát jelöli. Körsatírnak is hívják.
Amikor nem maradtam a helyszínen egy smink elkészülte után (pl.ha esküvői, vagy alkalmi sminket csináltam), sokáig
bennem volt a félsz, vajon tényleg kibírja-e a smink. Profi anyagokkal dolgozom, és azt is egy speciális fixáló
spray-vel rögzítem, ami 1 napos fennmaradást hirdet, de nem voltam benne biztos, ez nemcsak
reklámszöveg-e, és valóban olyan jók-e ezek az anyagok. Most már megnyugodtam, mert rengeteg visszajelzés
és személyes tapasztalat győzött meg igazáról az évek folyamán.
Szóval lányok, ha 24 óra hosszat fennmaradó sminket szeretnétek, ez már nemcsak álom, hanem
tényleg megvalósítható dolog. Persze a titok nyitja az anyag. Ezek csak profi anyagok lehetnek, amik nem
kaphatóak az illatszerboltban, viszont bárki akár mindennapi sminkeléshez is használhatja őket, mert abszolút bőrbarát anyagok.
Ha unod, hogy állandóan igazítanod kell a sminkeden, mert elmaszatolódott, beszívódott a bőrödbe,
sminkelj ezekkel a termékekkel, amikkel a sminkesek is dolgoznak. Én is szívesen segítek a megfelelő anyagokat
kiválasztani, és megtanulni velük bánni.
Mostanában nagyon sok civil barátnőmet sminkelem fotóra (a civil alatt azt értem,
hogy nem modell). Mindenki már napokkal előbb biztosít róla, hogy nem áll jól neki a smink,és
pocsék fényképarca is van, úgyhogy ne várjunk tőle csodát. A saját kisebbrendűségi komplexusát,
önbizalomhiányát mind előre megmagyarázza.
Aztán bejön a stúdióba, kap egy teljesen natúr, nappali sminket, belenéz a tükörbe, felvisít,
vigyorog, és boldog mosollyal konstatálja, hogy ő mégsem olyan ronda, mint gondolta. Kilibeg
felfedezett nőiességében, és fantasztikus képeket csinál róla a fotós. Aztán átsminkelem egy vadra,
az már meg se kottyan, fotózás újfent, majd szigorúan fennmaradt sminkben, felvetett fejjel kivonul az utcára.
Hja, kérem, a smink hatalma.
Mellesleg a sminkes könyvemet csinálom. Karácsonytól nálam megrendelhető.
Hú, lányok, hogy mit kaptam a barátaimtól az előző blogomért! Biztos vagyok benne, hogy soha többet
nem mesélnek nekem a nyaralási élményeikről! (ami nem minden esetben olyan szörnyű dolog, de ezt most már
csak zárójelben jegyzem meg!)
Írtam már egy régebbi blogomban arról, hogy a sminkesek nem használnak tartós rúzst, csak normál rúzst,
amit rúzsfixálóval rögzítenek. Én is ezt a technikát követtem idáig, de a fixáló némely esetben nem hatásos,
márpedig például egy menyasszony joggal várhatja el tőlem, hogy tartósítsam a rúzsát. Így kénytelen voltam
meghajolni az akaratuk előtt, és elkezdtem tesztelni a piacon kapható tartós rúzsokat. És képzeljétek, találtam
egy márkát, ami fényes is, nem olyan, mint a régi matt, száraz rúzsok, és nagyon szép, hordható színei vannak!
Így már bátran tudok ajánlani, ha valaki nem szájfényt szeretne, hanem ragaszkodik a rúzshoz. Persze még
mindig fenntartom azt a véleményemet, hogy ne tartós rúzs legyen a mindennap használt kedvencünk, mert
száríthatja az ajkakat, de néhanapján "bűnözhetünk". Mivel a honlapomon nem írok márkanevet, ha kíváncsi vagy,
melyik terméket ajánlom, írj nekem egy e-mailt, és a válaszban megnevezem.
Megfigyeltétek, hogy mostanában minden baráti beszélgetés avval a kérdéssel kezdődik, mikor és hová mész
nyaralni? Mindenki a pihenés lázában ég, mindenki készül valahová. Na, ezeket a barátokat kell
messze elkerülni, ha még friss a nyaralási élményük, mert órákig tudnak mesélni arról, ami nekik rettentő
élvezetes volt, de annak, aki hallgatja, már nem annyira!:-)
Én, amióta sminkelek, soha nem nyaralok. Vagy tavaszolok, vagy őszölök. Minden nyaram munkával telik.
Sok a fotózás, és minden hétvégén menyasszonyokat sminkelek. Nem tehetem meg, hogy lemondjak egy
már elvállalt munkát. Idén szeptember 30-ig vagyok betáblázva, úgyhogy októberre tolódott ki az én jól
megérdemelt pihenésem. Ráadásum, mivel rettentő fehér bőrű a férjem, szó sem lehet vízről és napfényről,
csak hegyekről és városokról. Még szerencse, hogy van egy kedvenc városom: Párizs, ahová minden évben
"hazamegyek". Mily' meglepő, most is oda fogok menni.
Nektek vannak kedvenc helyeitek, ami a sminket is pótolja, annyira megszépültök az emlékétől?
Nemrégen volt a gimnáziumi osztálytalálkozóm, ahová eljött az az osztálytársam is, akit a múlt évben tanítottam meg saját magát sminkelni. Ismeritek az ilyen találkozókat, mindenki szépen feláll, és elmondja, mi minden történt vele az elmúlt 5 évben. Mivel velem semmi különös nem történt (még mindig ugyanaz a férjem, még mindig nincs gyermekem, és még mindig sminkelek), ezért evvel nem untattam őket, hanem büszkén mutattam Ágira, hogy nézzétek, őt én tanítottam meg, és milyen jól néz ki!! Ugyanolyan büszke vagyok ezekre a dolgokra is, mint a szakmai sikereimre. Iszonyú jó érzés, ha látom, hogy valaki egész máshogy áll magához, mint azelőtt, amikor még nem tudta/merte magát sminkelni. Hihetetlen nagy tudás ez. Mondom én, akit kisminkelve ritkán látnak a barátai.:-)
Ebben a meleg időben csak a legminimálisabb sminket tegyétek magatokra.
Nem azért, mert az anyagoknak bármi bajuk lenne, hanem mert ti fogjátok magatokat
kényelmetlenül érezni benne. A mostani, jó minőségű anyagok nem tömítik el a pórusokat,
nem akadályozzák meg az izzadást, és hát nem túl szép látvány, amikor halmozottan
az arcon van a bőrzsír, izzadság és a becsomósodott smink.
Ha nincs különösebb probléma az arcbőröddel, akkor az alapozót nyugodtan kihagyhatod.
Csak egy kis púder kell, az is a fénylés ellen. A krém állagú anyagok (szemhéjkrém,
szemkontúrceruza, arcpírkrém) helyett inkább a por állagú anyagokat részesítsétek
előnyben, azok nehezebben csúsznak el a bőrön, és tovább is fennmaradnak.
Világosabb, pasztell árnyalatokkal sminkeljetek inkább, mint sötéttel. A fényes
szemhéjporok, selyemporok feltűnőek is, és kontúr nélkül is megállják a helyüket.
Ha mindenképp kontúrozni szeretnétek, az ne sötét szín legyen, hanem fiatalosabb,
színesebb (kék, zöld, bordó,lila...). A feketét, szürkét, barnát most hanyagoljátok,
túl komor. A szájra pedig elég egy szép szájfény.
Egy smink akkor jó, ha tetszik viselőjének, illik az egyéniségéhez. Most
természetesen arról van szó, amikor magánembernek készítek sminket, és nem modellnek
egy munkához. Mindig megkérdezem, akit sminkelek, hogy milyet szeretne, mert
úgyis ő viseli később. Ilyenkor még az is belefér nálam, hogy nekem kevéssé tetsző
színt, vagy formát választ magának, de arra azért ügyelek, hogy szépen legyen
feltéve, elsatírozva, összedolgozva, stb. Az én saját stílusomat a finom,
hordható kategóriába tudnám betenni, de persze mindenféle mást is szoktam csinálni.
Évekkel ezelőtt pl. egy olyan szórakozóhelyen sminkeltem a fiúkat, akik a színpadon
nőt játszottak. Hát oda, gondolhatjátok, erős, durva, színpadi smink kell, nem épp
az én stílusom, de természetesen megcsináltam.
Sok sminkes nem hallgatja meg az embert, mondván, én vagyok a szakember, én tudom,
mi áll jól neked. Ez persze igaz, de nem szakember az, aki nem többféle sminket
tud valakin elképzelni. Nem csak egyféleképpen lehet sminkelni valakit. Az én
elképzelésem csak egy. A cél az, hogy a sminket kérő lány és az én ízlésem találkozzon,
és végül mindketten elégedettek legyünk (vagy végszükség esetén csak a megrendelő) :-)).
Megint zűrös egy hetem volt, de nem sajnáltatom magam!! Hétfőn még kikapcsolódásképpen
hazaugrottam édesanyámékat meglátogatni vidéken, de keddtől mostanáig összesen
16 helyen dolgoztam, végigrohantam a világot! És most, ahelyett hogy pihiznék,
még ilyenkor is sminkeléssel foglalkozom. Nem tudom különválasztani a munkámat
és a magánéletemet, mert hiába közhely, de tényleg a munkám az életem!
Annyira imádom a sminkelést, hogy teljesen kitölti a mindennapjaimat. Amikor ezt
mondom valakinek, mindig kétféle reakció van: vagy irigyelnek, vagy lelkesen
bólogatnak, hogy igen, ők is szeretik a munkájukat! Eleinte amikor azt mondtam,
hogy boldog vagyok, szinte lelkiismeret-furdalásom volt, mert nem voltam beilleszthető
a manapság eluralkodó panaszkodós hangulatba, de most már büszkén felvállalom,
hogy jól érzem magam a bőrömben! És ti?
Mindenféle rémtörténeteket hallok menyasszonyoktól, hogy régebbi arák, barátnők hogy' jártak sminkesekkel, fodrászokkal.
A 2. helyezett: csütörtök este a menyasszony épp a műkörmösénél ült, készítették a körmét a szombati lagzira, amikor a sminkestől kapott egy sms-t: "Elromlott az autóm, nem tudlak kisminkelni az esküvődre, bocsi!" Az ara a szalonban elkiáltotta magát, hogy azonnal egy sminkes telefonszámát!! A vicc az, hogy volt ott egy vendég, talán épp a haját csinálták, aki mondta, hogy tud egyet, próbálja meg. Nos, ez az egy történetesen én voltam, és némi átszervezés után sikerült begyömöszölni a pórul járt menyasszonyt szombatra. Ott mondta az ara, hogy pénteken még kapott egy másik sms-t a sminkestől, hogy megkapta-e az üzit, mert nem reagált rá. Erre már válaszolt neki, hogy "Örülj neki!"
Az 1. helyezett: esküvő napja, idő van, a sminkes késik. Felhívják jóhiszeműen,
hátha eltévedt. Fel is vette, mondta, hogy úton van, nemsokára megy. Várták, egy
idő múlva kicsit idegesebben megint felhívják, megint válasz: pár perc, és ott
lesz. Kitaláljátok a csattanót? Sose érkezett meg, az utolsó percben egy vendég
csinált valami sminkfélét szegény menyasszonynak!
Azt hiszem, nem kommentálom ezeket!
Ha egy picit kések is, lányok, én biztosan megyek, evvel vigasztalhatjátok magatokat! :-)
Nemrégiben egy olyan menyasszonyt sminkeltem, aki nem ismert azelőtt, és nem
kért próbasminket sem. Én féltem helyette a helyzettől! Sajnos, a szakma eléggé
felhígult, a jól-rosszul képzett, frissen végzett sminkes palánták próbálnak
sminkesként elhelyezkedni, ezért mostanában elég zsákbamacska egy sminkes, hogy
valójában mennyire jó.
Én nem annyira azért félek próbasmink nélkül sminkelni, mert nincs meg a tudásom,
hanem mert az én tudásomat és a menyasszony ízlését szeretem még az esküvő előtt
összehangolni, hogy ne ott derüljön ki, hogy neki egészen mást jelent a light-os,
vagy erős smink, mint nekem. A próbasmink alatt egy kicsit össze is ismerkedünk,
így már nyugodtan vár a nagy napon, és azt is tudja, milyen sminket fog kapni.
Ja, és a fentebb említett menyasszonynak tetszett a sminkem! :-) Sok boldogságot
nektek, Magdolna!
Azt gondoltam, magántanárkodásból fogok élni addig, amíg a sminkelésből nem
tudok. Nekem a sminkesek között szerencsém volt, mert volt ismeretségem, és az
első perctől kezdve komoly munkákat bíztak rám. De valahogy mindig olyan munkákat,
amiket már meg tudtam csinálni. Egyetlen egyszer volt kivétel, amikor egy
tévécsatornához hívtak vezető sminkesnek még pályám legelején, de nemet mondtam,
mert tudtam, hogy ahhoz még nem elég jó a tudásom, és nincs elég gyakorlatom. Soha
nem bántam meg azt a döntésemet.
Mindig is önmarcangoló típus voltam sminkesként, vajon elég jó vagyok-e,
megfelelek-e mindenkinek. Nagyon kevésnek éreztem a tudásomat. Annyira zavart,
hogy az első iskola elvégzése után jelentkeztem egy másodikba. Itt jöttem rá,
hogy lényegesen többet már nem tudnak tanítani, csak gyakorlatlan voltam, azt
meg nem lehet iskolai keretek között megoldani. Sminkelni kell, és megint sminkelni
kell. Akit csak lehet, minél többet. Élesben, nem az iskolában. De arra mindenképp
jó volt a második suli, hogy barátokat és önbizalmat adott nekem. Azóta hiszem,
hogy nekem helyem van ezen a pályán. Hogy nem vagyok rossz sminkes. És a vicc az,
hogy most is tanítok. Csak nem János vitézt, hanem sminket. Átlaglányokat saját
magukat sminkelni, és sminkeseket, akik másokat is szeretnének. Szóval nem tévedett
nagyot az az elsős kislány.
...másnap Barbara, a lentebb említett barátnő behozott nekem egy másik újságból
kivágott hirdetést (ő is változtatni akart, végül még mindig tanít, bár másik
iskolában, és a másik szakját), próbáljam meg ezt, hátha még nem telt be. Újabb
telefon, ahol meg avval hűtöttek le, hogy egyetlen hely még van, de másnap jár
le a határidő, és gyorsan kellene döntenem. És a tanfolyam ára nagyon-nagyon-nagyon
borsos volt, főleg az én kis kezdő tanári fizetésemhez képest. Hazamentem orrot
lógatva, mert bár pont annyi spórolt pénzünk volt, friss feleség voltam, akkor
kezdtük el közös életünket egy iszonyatosan lerobbant ház általunk felújított kis
garzonjában, és minden másra kellett volna az a pénz, de azóta is imádott férjem
rábeszélt, hogy nyugodtan vágjak bele, ha tetszik a dolog.
Belevágtam. Tetszett. Még be sem fejeztem a tanfolyamot, már felmondtam a munkahelyemen,
mert azt nem tudtam, fogok-e sminkesként boldogulni, de tanárként már nem akartam.
FOLYT. KÖV!
Emlékszem, általános iskola első osztályában határoztam el, hogy én tanár
(nem tanítónő!!) leszek,és magyart fogok tanítani. Aztán a gimiben dőlt el, hogy
a másik szakom a történelem lesz. Én voltam a legboldogabb ember, amikor a diploma
kézhez kapása után állást kaptam egy 3. kerületi (azóta már bezárt) ált. iskolában,
és magyart kellett tanítanom, bár törit jobban szerettem volna.
Aztán két év után rájöttem, hogy talán mégsem szeretnék tanítani tovább. De hát
nem értek máshoz, mit csináljak helyette?!
Teljesen véletlenül lapozgattam egy újságot, amikor felfigyeltem egy hirdetésre,
amit egy színház adott fel, hogy sminkeseket képeznek. Fogalmam sincs, honnan jött
az ötlet, hogy ez tetszene nekem, mert soha nem voltam előtte az a mindent kipróbáló,
sminkelő fajta (tudjátok, a karikáim!), de amikor elolvastam, azt mondtam a
barátnőmnek-kolléganőmnek, hogy ezt szívesen csinálnám a tanítás helyett. Nosza,
felhívtam őket a suliban a szünetben, de lehűtöttek, hogy minden hely betelt, de
színészetet tanulhatok helyette. Nem akartam. Itt akár vége is lehetne a történetnek,
de.... FOLYT. KÖV!
Minden sminkesnek vannak kedvenc anyagai, amikkel szeret dolgozni, és vannak,
amiket nem annyira. Én pl. rettentő mód nem szeretem a tust használni. Egyrészt
az én kezem beremeghet a vonal húzása közben, másrészt a modell is mozgathatja
akaratlanul is a szemét, és máris javíthatom a munkámat. Így, hacsak lehet, próbálom
elkerülni ezt a kontúrt.
Egy kisjátékfilm forgatásán nem volt szerencsém, mert a film '56-ban játszódik.
Az '50-es, sőt a '60-as években is a fekete tus-piros száj volt a menő, mindenki
így sminkelte magát. Márpedig nekem korhű sminket kellett készítenem, így az egy
hetes forgatás minden napján minden színésznőnek hajnali 6-kor (a fodrásszal együtt
a sminkes kezdi a munkát egy forgatáson) gyönyörűszép precíz tusvonalat és
hajszálpontos piros szájat kellett festenem, mert a filmnél nem lehet csalni, mint
pl. egy fotózásnál: ha eltolok valamit, morogva ugyan, de a retusőr kijavítja.
Egy filmnél nincs ilyen lehetőség, így össze kellett szednem magam. Szerintem
sikerült.:-) Az eredményt megnézhetitek ti is, ha elkezdik vetíteni a "Fiúk a házból"
című filmet.
A menyasszonyok teljesen természetes kérése az, hogy a sminkjük minél tartósabb
legyen. Ezt a legújabb kozmetikai anyagokkal valóban elég jól meg lehet oldani, de
egy dologra azért figyelni kell: a szájfényt még nem tudjuk úgy lefixálni, hogy
sokáig fenn maradjon. A kedvenc kérdésem az, amikor megkérdezem, tartós vagy fényes
szájat szeretnének, mire a válasz legtöbbször az, hogy tartósat és fényeset. Nos,
ez még nem megy tökéletesen. A tartós rúzs ugyanis pont azért tartós, mert olajat
nem, csak festéket tartalmaz, a szájfény meg minimális festék mellett csak olajból
áll, ami mozog és kenődik.
Ha egy menyasszony ragaszkodik a szájfényhez, a legegyszerűbb megoldás az, ha egy
neki illő és tetsző szájfényt vesz, amit felteszek, aztán időnként, ha már eltüntette
a szájáról, utánszájfényezi saját maga. Ez nem macerás dolog, mégsincs az az érzése,
hogy az én szájfényem eltűnése után ott marad a szája "üresen". Az összes többi
sminkanyagot pedig 24 óra hosszára tartósítani tudja egy speciális fixáló spray.
Jó sok e-mailt kaptam a múltkori blogomra, azért írtam-e, mert beszólt nekem
valamilyen sminkes, és így írtam-e ki magamból a dolgot. Nem, nem szólt be senki,
ne aggódjatok, nagyon édesek vagytok!:-) Biztos egy csomóan gondolják, és a hátam mögött kimondják, de
szemben még nem volt hozzá szerencsém. Azt hiszem, nem is lesz. A furkálódósak
nem igazán megmondom-a-szemedbe-emberek.
Annyi történt mindössze, hogy egy sminkes elmondta, egy jó munkát úgy kapott meg,
hogy a másik esélyesről nem épp hízelgő véleményt mondott a döntnöknek. Az egy
dolog, hogy ezt nem kellett volna az illetőnek figyelembe vennie, de nekem a
visszataszítóbb az volt, hogy a sminkes ezt milyen büszkén mondta, és egyáltalán
nem láttam rajta, hogy észrevette volna, ez nem dicséretes dolog (főleg elhencegni
vele!). A másik, "vesztes" sminkest nem ismerem, nem erről van szó, csak a "győztes"
viselkedésről. A barátaim szerint naív vagyok, fel kellene nőnöm! Szerintetek is?:-)
Azt hittem, teljesen átlagos sminkes vagyok, de mostanában több sminkes
ismerősömmel beszélgettem, és már nem vagyok olyan biztos benne! Először is
imádok tanítani, magamból kiindulva, meg mertem volna rá esküdni, hogy más szakmabeli
is így van evvel, de tévedtem. Vagy nem tudja, hogyan kellene átadni a tudását
másoknak, vagy nem is szeretné, mert így titokzatos maradhat az emberek szemében:
valami olyat tud, amit ő csak szeretne tudni. Én nem így gondolkodom: szerintem
nagyon jó dolog megosztani másokkal a tudásomat, főleg sminkügyben, amikor látom,
mennyire meg tud változni az ember hozzállása önmagához, ha végre olyan sminkje
lesz, ami tetszik neki!
A másik dolog, hogy a többi sminkes munkáját elismerem. Csak azért, mert esetleg
nekem nem tetszik a sminkje, attól ő még lehet fantasztikus szakember, aki más
stílusban dolgozik, mint én (most természetesen azokról beszélek, akik képzett
szakemberek, nem frissen végzett, még kiforratlan tudású sminkespalánták). Az
emberek alaptermészetéhez hozzátartozik a rosszindulat, irigység, ami nem mindig
baj, de amikor már kára van belőle a másiknak, nos, az nem túl szép dolog! Nekem
nem lesz tőle jobb, nem lesz több munkám,.... ha más sminkeseket leszólok. Mindenki
úgy sminkel, ahogy tud, és akar. Biztosan van egy csomó ember, akinek meg az én
stílusom nem tetszik. De addig, amíg többségben vannak a "rajongóim", nem érdekel!
Régebben már írtam, mennyire nem merünk változtatni a jól bevált sminkünkön,
és hogy igenis legyünk vállalkozószelleműbbek! Jó példával járok elöl: évekig nem
sminkeltem kékkel és zölddel, hacsak a megrendelő kimondott kívánsága nem ez volt,
mert az idősebb korosztály hölgyei igencsak "elhasználták" ezeket a színeket!
Nos, mostanában már merem, és kezdem megszeretni is őket! Olyan sokféle árnyalatban
kaphatóak, és gyönyörűek! Világosabb színekben szemhéjporként rakom fel, az erősebb,
sötétebb színeket finomabban: kontúrként. Képzelj el egy királykék vagy méregzöld
kontúrt! Nem is kell már hozzá a szemhéjra semmilyen másik színt tenni, önmagában
is megállja a helyét! Ha nem ceruza, hanem por állagú, azt is lehet kontúrként
használni, csak egy vékony ecset szükséges hozzá. Ráadásul ha vízzel teszed fel,
még határozottabb vonalad lesz, és azt már tusnak hívjuk. Újra divat!
Elkezdődött a menyasszonyi sminkek korszaka. Imádom! A munkám teljesen két,
egymástól elkülöníthető részből áll: egyrészt sminkes vagyok, másrészt pszichológus.
Akár magánembert, akár a szakmában "híres embert" sminkelek, mindkettőnek meg kell
felelnem. Csak amíg a "híres ember" megedződött a sok sminkestől, és néha kevéssé
vesz emberszámba, addig a menyasszonyoknak én vagyok a nagybetűs szakember, aki
a nagy napon széppé varázsolja! Nagyon szeretem azt a kicsit ideges, kapkodós
légkört, ahol én vagyok a nyugalom szigete.
Én már 10 éve átestem ezen a napon (idén valami meglepetésről is motyog imádott
férjem) :-), így teljes beleéléssel át tudom érezni a menyasszonyok lelkiállapotát.
Ilyenkor nem elég, hogy sminkes vagyok, be kell dobnom a fentebb említett másik "szakmámat"
is. És ezt a legnagyobb szeretettel meg is teszem. Nagyon jó érzés nekem is, hogy
szinte családtagként fogadnak, jól megtömnek étellel-itallal, és tudom, hogy a
menyasszony jól érzi magát a bőrében, és picit félve, de boldogan néz a nap elé!
És talán egy kicsit nekem is köszönhető ez! Minden menyasszonynak, aki idén megy
férjhez, nagyon sok boldogságot kívánok!
Az időjárás úgy néz ki, rájött, hogy március végén már illik tavasznak lenni. Levethetjük a sötét, téli ruháinkat,és jöhetnek a kedvenc tavasziak!
Ugyanígy van a bőrünk is. Tavasszal a vastagabb, téli bőrünk helyett vékonyabb, tavaszibbat kapunk, ami némi "rongyossággal" jár (én rongynak nevezem az elhalt felső hámréteget, tudjátok, amit a körmünkkel is le tudunk csípni), szárazabb, vagy épp ellenkezőleg, zsírosabb bőrünk lesz pár napig, amíg át nem áll a szervezetünk. Ez egy teljesen természetes folyamat, emiatt felesleges bőrgyógyászhoz rohanni, de segíthetsz a bőrödnek avval, ha elmész egy kozmetikushoz, aki szakszerűen meggyorsítja ezt a folyamatot, és ki is tisztítja a pórusokat! Így már nem kell félni a napsütéstől sem!
Szeretem a tavaszi sminkújdonságokat, mert biztos, hogy a gyártók friss, üde színeket készítenek nekünk. Mindig lehet tudni, mik lesznek az új divatszínek még akkor is, ha elkerüljük az illatszerboltokat, mert azok a színek, amik a ruházati boltok kirakataiból mosolyognak ránk, nos, azokat nyugodtan használhatjátok a szemetekre, szátokra is. A most divatos színek csak árnyalatokban térnek el a tavalyi trendtől, ha annyit mondok: vízzöld, tengerkék, narancssárga, rózsaszín, lila, nem mondok túl nagy meglepetést. Például tavaly a türkiz volt nagy divat, idén ez egy kicsit "zöldesedett"; vagy a narancssárga finomodott és barackosabb árnyalatú lett.
Nem bírom ki, hogy ne osszam meg veletek, mit találtam az interneten:
http://www.allati-napok.hu. Muszáj megnéznetek, bár semmi köze nincs a
sminkeléshez, de szerencsére nem is vagyunk ennyire egysíkúak!
Az oldalon mesék vannak/lesznek 3 plüssállatról, akik egy lánnyal élnek együtt,
és mindenféle történik velük. Ezek mesék, mégis elsősorban felnőttek fogják élvezni,
és nem gyerekek. Én nagyon jól szórakoztam olvasás közben, remélem, ti is fogtok!!!!
Tegnap rám jött, hogy ki kellene takarítanom a táskámat. Nem az eszközök fertőtlenítéséről beszélek, azt természetesen minden használat után megteszem (nektek a sajátotokat nem kell ilyen gyakran), hanem a böhöm nagy, fém sminkes táskámról. Általában évente egyszer, tavasszal szánom rá magam, mert iszonyatosan nem szeretem csinálni. Ki kell pakolni mindent, áttörölgetni portól, púdertől a kis tégelyeket, ez nem nagy munka, mert használom őket, de a nagy táskát is végig, minden kis zugát... Brrr! De hasznos is, mert ami a táskámban van, de egy évig elő sem veszem (általában annyira nem szép szemhéjporok, rúzsok), azokat ilyenkor végképp száműzöm, és a kis felszabaduló helynek már előre örülök, mert tudom, hogy hamarosan veszek oda valami szépet. Az a jó nekem, hogy büntetlenül bármit megvehetek, mondván, hogy a munkámhoz kell, ezért sosincs lelkiismeret-furdalásom, ha megint elcsábultam valamire. És alig várom, hogy valakin kipróbálhassam új szerzeményemet!
Imádom a munkámban azt, hogy olyanért kapok pénzt, amiért mások fizetnek, hogy egyáltalán ott lehessenek. Ez lehet egy koncert, lehet egy színházi előadás, vagy bármilyen rendezvény; én meg olyan mákos vagyok, hogy a kulisszák mögött élvezkedhetek a munka után!
A történelmi ünnepségeket is szeretem (nemhiába voltam történelem szakos tanár), nemrégen jöttem meg pl. a Petőfi-szobortól, ott volt a fővárosi önkormányzat márc. 15-ei megemlékezése. A fellépők szépítése itt is az én feladatom volt. Megcsináltam őket, aztán én is kimentem megnézni a műsort, és elvegyültem az emberek között, jól érezve magam, hogy a színpadon állók sminkje az én kezemet dicsérik, és ezt rajtam kívül alig tudják! Bennfentes voltam, de utána már én is csak egy néző voltam a sokadalomból!
Előző blogomban azt írtam, vagy narancsos-barackos, vagy rózsaszínes arcpírt használjatok. Nos, ez majdnem mindig igaz is, hacsak nem vagy extra fáradt, karikás szemű, vagy másnapos. Ilyen esetekben ugyanis típustól függetlenül a finom babarózsaszín árnyalat a jó mindenkinek; ez a szín ugyanis frissebbnek, kipihentebbnek mutatja a sápadt, fakó, beteges színű arcot.
Ha nagyon ramatyul érzed magad, és úgy is nézel ki, a csodaszerek ilyen alkalmakkor: korrektor vagy alapozó a szem alatti karikákra, szempillaspirál, rózsaszín pirosító és szájfény. Ha mindenképp szemhéjport is szeretnél használni, ne legyen matt és sötét, ilyenkor a világos, fényes színek az előnyösek (de csak akkor, ha a szemformád megengedi). Igyál sok folyadékot, és ha teheted, radírozd át az arcot, hogy az elhalt hámsejteket eltüntesd, és felfrissítsd a vérkeringését a bőrödnek.
Attól függően, hogy valaki a hideg, vagy meleg típusba tartozik, narancsos-barackos, vagy rózsaszínes árnyalatú pirosító ajánlott neki. A por állagú pírt az alapozó, púder után, míg a krémpirosítót az alapozó után, púder előtt kell felvinni. Az előzőt pírecsettel, míg a krémes változatot az ujjainkkal finoman beleütögetve a bőrbe. A legáltalánosabb az, hogy ovális arc esetén a járomcsontra kell tenni a fül teteje felé elsatírozva (két határa van:az orr vonala alá alig mehet, és a szem közepénél beljebb se satírozzátok). Manapság a túl sötét szín nem ajánlott (utoljára a Charlie angyalai és a Dallas sorozatok szereplői kaptak lázrózsás arcot), inkább egy világosabb színt használjatok, abból mindig többet lehet felvinni az intenzívebb árnyalat elérése érdekében. A sötétebb színből nem tudsz annyira keveset feltenni, hogy ne legyen túl erős.
Sminklemosáshoz és arctisztításhoz a sminkesek többsége babapopsi-törlőkendőt szokott használni, én is. Szeretem, mert nincs macera vele, minden sminkanyagot maradéktalanul eltávolít, és finom a bőrnek is. Annyiból ráadásul jobb is, mint a sminklemosó, hogy nem tartalmaz illatanyagot, így biztosan nem allergizál.
Régebben arctejet, és tonikot használtam, amit vattakoronggal vittem fel. A férfiaknak előbb-utóbb a vatta finom szálaiból a borostájukra helyes kis szakállt csináltam; a nőknek meg mindig az a márka volt rossz, ami nálam volt. Így viszont senki nem szólhat, hogy az neki nem jó: ha a babák érzékeny bőre bírja, nekik is megfelelő.
Ha te sem találtad még meg azt az anyagot, aminek segítségével le tudod mosni a sminkedet, próbáld ki nyugodtan, biztosan beválik neked is.
Nagyon érdekes dolog a kulisszák mögött dolgozni! Szeretek ismert embereket sminkelni, mert a sminkszobában a sminkes és a fodrász előtt teljesen önmagukat adják. Néha azt érezzük, alávalóbbak vagyunk nála, mert ezt érezteti, néha viszont pont az kedves és közvetlen, akiről nem is gondoltam volna.
Ha valakit még nem ismertem személyesen, addig nekem is csak a média által sugallt kép ad segítséget, de én szerencsés vagyok amiatt, hogy egy-egy munka kapcsán a valódi természetét megláthatom. Vannak kedvenceim, akiket imádok sminkelni (csinálj belőlem szépet, rád bízom- ez a varázsmondat, amit szeretek hallani), és a legjobb az, hogy ezek az emberek ragaszkodnak hozzám, mindig én készíthetem a sminkjüket. Tudom, hogy itt most neveket kellene felsorolnom, de sajnos nem tehetem, mert ha valakit kihagynék, még megsértődne! Meg ne bízzák el magukat, hogy elárultam: szeretem őket!:-)
Sok férfit szoktam sminkelni. Vannak a rutinosak, akik a szereplés kötelező és épp elviselhető kellékének tartják (politikusok, szóvivők, színészek); vannak, akik kimondottan szeretik, és órákat töltenének a székemben (némi nőies beütéssel); vannak, akik utálják és elviselhetetlennek tartják, és annyit nyafognak, hogy háromszor annyi ideig tart a sminkelés, mintha csendben végigszenvednék (tudod, hagyd magad, előbb szabadulsz). Ők az "én nagyon férfias vagyok, mit kezdjek egy ilyen nőies izével?" gondolkodó macsós pasik. És vannak a kedvenceim, akiket először sminkelek valamilyen alkalomra, és kíváncsisággal vegyes ámulattal nézik minden kézmozdulatomat, vajon ez mi és hová teszem-kérdéssel a szemükben. Ők azok, akiknek mindig el kell magyaráznom, mit csinálok, érdeklődéssel hallgatják,és örömmel konstatálják, ha valamit felismernek (ilyet láttam a feleségemnél is!). Ő az átlagember, aki valamilyen ok miatt publicitást kapott (tévé, fotó), és ott jól kell kinéznie. Nagyon édesek és közvetlenek. A kedvenceim.
Azt ajánlom, a mindennap használt rúzsod ne legyen tartós, ugyanis pont azért tartós, mert festékanyagon kívül más anyagot, főleg ápoló anyagokat nem tartalmaz (ezért tud órákig rajta maradni a szádon). Ha alá teszel ápolót, akkor elveszíted tartósságát, ha meg nem teszel alá semmit, sajnos nagyon hamar kiszárítja ajkaidat. Ha egész nap ez van rajtad, egy éjszaka alatt nem tudod feltölteni mindazzal az anyaggal, ami biztosítja azt, hogy ne száradjon ki a szád.
Egy-egy randira, bálba, színházba, tehát amikor csak pár órát van rajtad, nyugodtan használd, egyébként keress valamilyen krémesebb állagú, ápoló anyagokat tartalmazó rúzst, amit időnként fel kell frissítened, de legalább nem teszi tönkre a szádat. Mi, sminkesek, amikor tartósítani szeretnénk egy rúzst, egy rúzsfixáló nevű anyagot használunk, ami úgy néz ki, mint egy színtelen körömlakk, ugyanolyan kis ecsetkéje is van. A kész rúzson csak átfutunk vele, hagyjuk megszáradni, így órákig rajta marad a szájon az egyébként nem tartós rúzs is.
A szájban nincs zsírsejt, mindig kívülről kell megkapnia az ápolásához szükséges anyagokat. Majdnem mindenkinek van valamilyen ajakápolója (arra figyelj, hogy ne tartalmazzon vazelint, mert az szárítja az ajkakat!), amivel sűrűn kenegeti a száját, főleg ebben a hidegben. Ha épp kifogytál belőle, és még nem vettél újat, nem kell bepánikolni, máshogy is megoldhatod éjszakára az ápolását. Vagy egy zsíros krémmel bekened, ami egyébként bőrre való, de végszükség esetén most is jó lesz, vagy étolajat, olivaolajat teszel rá. Szokták ajánlani a mézet is, igen, annak is van bőrpuhító hatása, csak mivel az finom ízű, önkéntelenül is lenyalogatod, amit tutira nem teszel meg az étolajjal!
Rúzst vásárolni sokkal nehezebb, mint hinné az ember. Nem elég az, ha tetszik a színe, sőt, sokszor hiába tetszik, ha nem nekünk való, rajtunk valahogy nem mutat. Ezért aztán vagy nálunk fog megromlani, vagy elajándékozzuk egy barátnőnknek. Én azt szoktam ajánlani, ha valaki egy neki illő, minden ruhához jól mutató rúzst keres, vonatkoztasson el a színétől. Mert ha szép színe van, a kezünk fején is tetszik még, az korántsem jelenti, hogy a szánkon is jól mutat (azt meg, hogy a tesztert próbáld ki a szádon, végképp nem ajánlom a fertőzések miatt!!!) Mi hát a megoldás? A teszterrel menj egy tükörhöz, és tedd a szemedhez. Ott látni fogod, hogy a te színeidhez (hajad, szemed színe, arcbőröd tónusa) illik-e, nem látod-e az összhatást zavarónak. Ha nem, az lesz a te színed, de ehhez az összes tesztert tedd az arcodhoz, még azt is, ami jelentéktelenül mutat a tubusban. Az ideális rúzsszín nem harsány, nem feltűnő, finoman fog beleilleszkedni az arcodba, épp csak kiemeli a szád formáját. Persze arról az esetről beszélek csak, amikor egy finom árnyalatú, nem feltűnő színt keresel. Ha szeretnéd a szádat egy erősebb színnel kihangsúlyozni, nyugodtan tedd meg, de akkor is figyelj arra, hogy a szín a te színed legyen!
Ha használtok rúzst, biztos tudjátok, hogy sokkal pontosabban és tartósabban lehet felvinni, ha ecsettel teszitek fel, és nem közvetlenül a tubusból. A rúzsozás előtt pedig kötelező a kontúrozás, mert így megadjátok a határait a rúzsnak, meddig vihetitek fel. Szájkontúrceruzából elég egyetlen szín, mégpedig egy, a száj színéhez hasonló rózsaszín, én "hússzínűnek" nevezem. Ha valaki nem tartós rúzst használ, akkor előbb-utóbb eltűnik a szájról (a jobb minőségű észrevétlenül, egyenletesen kopik le, a rosszabb fajtájú "betúrósodva" ott marad az ajkak találkozásánál), és szebb látvány egy itt-ott még ott maradó hússzínű kontúrmaradvány, mint egy elmaszatolódott bordó, esetleg piros. Ráadásul a pénztárcádat is kíméled vele, mert nem adsz ki feleslegesen 5-6 ceruzára pénzt, mikor egy is untig elég.
Sokszor vitatkoztam sminkes barátaimmal, mitől jó egy sminkes. Az én véleményem az, hogy nem annyira tehetség, mint inkább alkalmazkodás kérdése. Ha valaki piszok jól látja, mi állna jól valakinek, megcsinálja, de közben nem kéri ki a székében ülő véleményét, a végeredmény akár katasztrofális is lehet. Szerintem nem jó az a smink, ami technikailag korrekt, de nem tetszik a viselőjének. Nem fogja jól érezni magát benne, hiába áll neki fantasztikusan pl. a piros rúzs, ha utálja a piros rúzst. Természetesen most arról van szó, amikor magánembereknek készül smink, és nem teszem azt egy divatbemutatóra, ahol én sem szólhatok bele, mi kerüljön a modell arcára.
Én szeretem megbeszélni az illetővel, akinek készül a smink, milyet szeretne, ő mit szokott használni, aztán az ő egyénisége és az én tudásom együttesen adja meg azt a végeredményt, amivel mindketten elégedettek leszünk, és egyikünknek sem kellett megalkudnia érte.
A sminkes szakmában az az érdekes, hogy nem kérdezik meg, vajon valóban sminkes vagy-e. Annak mondod magad, és el is fogadják, nem kérnek róla papírt (te megkérdezted pl. a fogorvosodat, valóban elvégezte-e az orvosit?). Persze sarkítok, de a lényeg ugyanaz.
Van referenciaalbumom, amibe a megjelent fotókat, plakátokat gyűjtöm, ahol dolgoztam, de eddig egyetlen egyszer kérték, hogy mutassam meg. A jópofa dolog az volt, hogy egy olyan divattervező kérte, akinek a divatbemutatójára ingyen mentem el sminkelni, kisegíteni azt a sminkest, akit ráadásul nem sok pénzért kért fel a munkára (ismerősök voltak)! Bár megértettem őt, mert egy sminkes nagy lutri a munkában, ha nem dolgozott még vele, mindig kétesélyes, hogy megfelel-e, de azért tényleg vicces volt a helyzet.
A kedvenc sminkelési stílusom a hordható, nem vad smink. Legtöbbször így dolgozom (lásd az új fotókat, egyszerű, szép portfoliósminkek). De néha nem tudok, nem is akarok kitérni az olyan munkák elől, amikor csúnyítani kell, vagy az én stílusomtól eltérő sminket kell készíteni. Természetesen ezeket is szívesen csinálom, mert más, mint a megszokottak, de azért igyekszem csalni egy kicsit- ha lehet. Nem lehetett például transzvesztiták sminkelésénél, kutya kötelességem volt olyan erős, túlzó sminkeket készíteni, amiket nem éreztem magaménak (de nem is nekem kellett, hogy tessen).
Vagy mostanában egyik kedvenc munkám egy alternatív színház előadásait sminkelni. Legelőször egy depressziós nő sminkjét kellett megcsinálnom, de állítólag túl egészséges lett. A legújabb előadás a terrorizmusról szól, itt is némiképp zilált, piszokfoltos arcokat kellett készítenem, de ezek sem lettek túl retkesek. Nem öregítettem kellőképpen az anyát játszó fiatal szereplőt sem! Még az a szerencse, hogy a rendező kedves ismerősöm, így az ő engedélyével vagyok "engedetlen"!:-)
A sminkeszközöket időnként ki kell tisztítani, ugye tudod? Ezt a nemszeretem-munkát kb. havonta csináld meg, mert így az élettartamukat jelentősen megnöveled. Az alapozó szivacsot meleg vízben szappannal mosd meg, majd finoman nyomkodd ki egy törülközővel. Az ecseteket szintén szappannal, vagy nem erős samponnal tisztíthatod meg, és távol a radiátortól, meleg helyen szárítsd meg! A púderpuffnival is jót teszel, ha az alapozótól és az arczsírodtól megszabadítod időnként. Ezzel nemcsak esztétikailag, hanem egészségügyileg is segítesz abban, hogy sokáig használhasd őket. Ha pattanásos az arcod, még gyakrabban tisztítsd meg! És ha herpeszed van, de sminkelni akarod magad, oda ne az eszközöket használd, hanem vagy fültisztító pálcikát, vagy a tiszta ujjadat, amit utána gondosan megmosol. Így megakadályozod, hogy az arcod többi részét elfertőzd a vírussal!
A szem kifestése a legnehezebb,és nem is adok idevágó általános tanácsokat, mert függ a szem formájától, színétől, az arcbőr tónusától, a kortól,... sőt az alkalomtól is. Akit nagyon érdekel a dolog, jöjjön el hozzám, megtanítom saját magát kisminkelni.
De mindenképp a szemceruzával kezdjétek, aztán jön csak a szemhéjpor. Ott is először a világos szín, majd a sötétebb, mert könnyebb összesatírozni így. Mindenképp átmenetesre csináljátok, ha nem látszódik, hol kezdődik az egyik szín, meddig tart a másik, akkor jó a szem kifestése. Általános az, hogy a szemöldök alatti rész világos, és a mozgó rész sötét, de nem minden esetben. Lehet a mozgó rész világos is. Itt jön be az anatómia. Ha befejezted a szemhéjat, csak akkor jön a spirálozás. Alul is, felül is, így foglalod szép keretbe a szemedet. A szádat egy, a száj színéhez hasonló kontúrral húzd ki; ha leeszed a rúzst, a kontúr még részekben ott maradhat, és szebb, ha az nem bordó, vagy barna... A kontúr úgy is csak neked mutat irányt, meddig fesd ki a szádat. Lehetőleg ecsettel csináld, pontosabb és tartósabb a rúzsozás, mintha csak végigfutnál a tubussal a szádon! Ha nem szereted a rúzst, akkor a kontúrozás után csak szájfényt használj, de tudd, azt időnként újra kell festeni, mert nincs még tartós szájfény.
A korrektorral kapcsolatban sok tévhit él a lányokban. Mivel ez egy világos anyag, nem jó bőrhibák, sebek, pattanások eltüntetésére, arra az alapozó való. A korrektort csak a sötét, szem alatti karikákra és a szemhéjra kell tenni, ami könnyebbé teszi, hogy a szemhéjpor megtapadjon. A világos és fényes színek (a sminkben is, nemcsak öltözködésben) mindig nagyítanak, a sötét, matt színek kicsinyítenek. Tehát a korrektor a szem alatt arra való, hogy optikailag nagyítsa a szemet (amit a kontúrral kicsinyítünk). De korrektort csak alapozóval együtt használjuk! Ha nem szeretsz alapozót használni az arcodon, de karikás a szemed, akkor az a megoldás, hogy az alapozót teszed fel a sötét karikákra, de csak oda, evvel "egy színbe" hozod az arcodat. (Tudom, aki folyamatosan olvassa a blogot, az már ezt kívülről fújja, csak a többieknek újdonság. Ti, régi olvasóim, csak ismételtetek! ) :-) Szóval a korrektor akár el is hagyható, ha nem különösebben vagytok karikás szeműek.
Az alapozás (és korrektorozás) után a puffnival finoman felvisszük a porpúdert, ez fogja mattítani és tartósítani az alapozót, majd egy lehetőleg igazi szőrből készült ecsettel lesimogatod az arcodról a felesleget. Ha sminkelsz, ne hagyd ki a pírt sem, ez ad formát az arcodnak,és tudsz csalni is vele egy kicsit. A legáltalánosabb az, hogy az arc almácskájára teszed először, és a fül teteje felé satírozod. Ne legyen sok, és ne legyen vonalas, épp csak leheletnyi.
Egy jó sminkhez meglepően kevés anyag és eszköz kell. Sokan azt hiszik, tömött neszesszerrel kell mászkálni, aki jól akar kinézni, de ez tévedés. Ha tudod, mi áll jól neked, meglepően kevés dologból tudsz szép sminket készíteni. A bőrszíneddel megegyező árnyalatú alapozó és szivacs, amivel felviszed; porpúder és puffni; egy finom babarózsaszín arcpír ecsettel; egy szemceruza, egy világosabb és sötétebb színű szemhéjpor, spirál, szájkontúrceruza és rúzs vagy szájfény. Ez így egyszerűen hangzik, de ehhez mindenből a neked leginkább illő dolgot kell megvenned, és ez a nehéz feladat, vagy legalább is annak tűnik. De ehhez is vannak trükkök.
Kezdjük az alapozóval. Már írtam, ha használsz, csak jó fedőképességűt válassz, különben nincs értelme magadra kenni. Ha illatszerboltban veszed, a tesztert próbáld ki a csuklód belső vonalán, eltünteti-e a kék ereket. Ha igen, jó a fedése, így kiválaszthatod a homlokodon a színt, ami jó neked (pont olvadjon bele az arcodba, az a legjobb, vagy egy árnyalattal világosabb is jó, de semmiképpen ne sötétebbet válassz, mint az arcbőröd!). Mindig nedves szivaccsal vidd fel, egyrészt, mert vizet adsz az arcodnak, másrészt tartósabban és szebben lehet felvinni, mintha szárazon próbálnád. Fentről lefelé kezdd el, és egész a hajtőig, a fülig menjen, és az állcsont alatt fejezd be, de felesleges a nyakra, dekoltázsra kenni. Ha jó a szín, úgysem üt el tőlük. Ha elüt, vegyél másik színűt. Folyt. köv.!:-)
Amikor tömegközlekedéssel utazom, nem tehetek róla, de mindig a lányok sminkjét figyelem: jól áll-e neki, én hogyan csinálnám másképp... Egyáltalán nem tudatos, és nem kritikai szempontból nézelődöm, egyszerűen csak figyelek. Amíg magyart tanítottam, ugyanígy megvolt ez a bosszantó szokásom, csak épp a helyesírási hibákra fókuszáltam óhatatlanul. Szóval figyelek, és tanulok. Azt vettem észre, hogy a magyar lányok többsége majdnem tudja, mi áll jól neki, egy picit kellene finomítani csak a technikán,és merészebben bánni a színekkel. Persze néha látok olyat is, amit nem kellene, de összességében elégedett vagyok. Mondom én, aki a legritkább esetben sminkelem magam! Eleinte nagy büszkén mázoltam magam mindenhová, hogy tessék nézni, én tudok sminkelni, de mára ez lecsengett, és több örömömet lelem abban, ha másokat szépíthetek, vagy megtaníthatom sminkelni!
Emlékszem, azt tanultam (és évekig e szerint sminkeltem is), ha nem vagyok biztos abban, milyen szín hozná ki legjobban a szem tüzét, és nem merek reszkírozni, az ún. földszínek mindenkinek jól állnak (barna, és annak minden létező árnyalata a tojáshéjszíntől kezdve az étcsoki színéig). Szépek ezek a sminkek is, elrontani nem lehet vele az illetőt, de mióta bátrabban nyúlok a színekhez, látom, micsoda változást tud okozni egy jól eltalált szín!
Látom a nőkön is, mennyire belemerevednek a mindig ugyanolyan szín-ugyanúgy feltéve-sminkbe. Mondom, teljesen megértem, mert sminkesként eleinte én sem mertem színeket használni, hát még az, aki nem is tanult sminkelni! Sokszor próbálom rábeszélni a lányokat, engedjék meg, hogy a megszokottól eltérő színeket, formákat is próbáljunk ki, hátha az még jobb lesz! Egy zöld szemhez pl. fantasztikusan mutat a lila, vagy a rózsaszín. Rengeteg árnyalata van minden színnek, pl. a lilának ott van a padlizsán, levendula, orgona szín,... mind más árnyalata ugyanazon színnek. Ha az egyik nem tetszik, ott a másik. Próbáljatok ki más színeket is, mint ami megszokott! Először csak a fürdőszobában, magatoknak. Ha idegenkedsz tőle, felejtsd el, de ha tetszik, mutasd meg másoknak is!
Szerencsém volt, mert még nem is végeztem a sminkiskolában, amikor már hívtak munkára. Alig pár órán voltam túl, talán már korrekten alapoztam:-), amikor a rendezvényszervező barátom elhívott az első munkámra: egy nagyszabású fővárosi bulira, ahol az első modellem (mindenkit modellnek hívok, foglalkozásától függetlenül, aki beül a székembe) Básti Juli színésznő volt. Gondolhatjátok, mit éreztem: alig volt sminkanyagom, nem tudtam még sminkelni, és rögtön mélyvízbe dobtak!!!
Itt akár vége is lehetett volna még el sem kezdődött sminkkarrieremnek, de képzeljétek, Básti Juli rögtön látta, mi a helyzet, és azt mondta, kisminkeli ő saját magát. Ráadásul közben magyarázott, mit hová tesz, az ő arcának miért oda való az az anyag..., szóval oltári kedves, édes volt; egyáltalán nem haragudott, hogy a sminkes helyett ő csinálja a munkát, ráadásul még kezdőnek sem nevezhető sminkest kap! Az volt az első pozitív élményem a sminkeléssel kapcsolatban, és ezt mindig egy égi jelnek tekintettem, hogy nekem ebben a szakmában van a helyem (és azóta már tudok sminkelni is!) :-)
Ha a legextrémebb helyeket kellene megneveznem, ahol eddig sminkeltem, kettő jutna az eszembe: a legszebb, a Parlament, és a legfurcsább: egy belvárosi cukrászda alagsorában, a kukák mellett. A parlamenti azért maradt meg emlékezetemben, mert előtte még sosem jártam ott, pláne nem munkaügyben. Egy német riporter akart egy műsort készíteni az épp itt tartózkodó NATO-főparancsnokkal. Egy-egy ilyen felvétel elkészítésekor csak a legszükségesebb emberek jönnek Magyarországra, a szakembereket itt "szerzik be". A világosító, operatőr is magyar volt, ráadásul ez volt első munkáim egyike. Egy gyönyörű tárgyalóterem csak az enyém volt, ide jöttek be a felvétel előtt. Alig tudtam akkor még angolul is. Izgultam, és irtó büszke voltam.:-)
A cukrászdai élményem alig pár napja volt. Most már semmin sem csodálkozom, mindenre fel vagyok készülve egy-egy munka kapcsán, nemigen lehet meglepetést okozni nekem, most mégis sikerült. Egy karácsonyi rendezvényre sminkeltem a fellépőket, és annyira nem volt sehol hely (5 vacsora volt arra a estére betervezve,és a fellépők csak a kazánházban tudtak felöltözni!!), hogy engem a folyosóra, a kukák mellé száműztek. Addig nem is volt baj, amíg valamit nem akartak beleönteni, mert akkor fel kellett állni, arrébb kellett menni, és utána kivárni, hogy a kukákból kiáramló bűz elillanjon! :-) Ez így rémesen hangzik, de inkább vicces volt! Komolyan! A rendezvény szervezője jó barátom, mióta sminkes vagyok, együtt dolgozunk, előtte is ismertem már, úgyhogy csak nevettünk a helyzet komikumán!
Ez a hetem a karácsonyról szólt. No, nem ajándékok után rohangásztam, mert azok már becsomagolva várják, hogy átadjam őket, hanem munka szempontjából. Pár éve jött divatba egyes cégeknél, hogy munkatársnőit avval lepi meg, hogy a karácsonyi céges bulira sminkeseket és fodrászokat kér fel, akik elkészítik a vállalkozó kedvűek sminkjét, haját. (Lányok, figyelem, lehet ilyet kérni a cégvezetéstől!) :-) Nagyon szeretem ezt csinálni, mert teljesen (jó értelemben vett) átlagos nőknek kell valami szépet csinálni, és rábeszélni őket, hogy engedjenek valami mást is, mint amit saját magukon már megszoktak (van, amikor sikerül, és ők a legmeglepettebbek, hogy milyen jól áll egy olyan szín, amit ők soha nem tettek volna magukra).
Aztán itt voltak a rendezvények is, amikor a másik oldalt sminkeltem, tehát a fellépőket. Két teljesen eltérő csoportba sorolhatóak: az egyik, aki szabad kezet ad nekem, és én dönthetem el, milyen sminket készítsek neki; és a másik, aki lépésről lépésre elmagyarázza, mit szeretne, és én igazából csak a keze vagyok. Ez is érdekes dolog, mert már sok évi tapasztalat áll e kérés mögött, és általában (sajnos nem mindig) tényleg jól áll az adott smink. Ilyenkor én is sokat tanulok. Igazából a sminkes szakma folyamatos tanulás, továbbfejlődés. Mindig van még mit elsajátítani.
Kétféle púder kapható: a kőpúder és a porpúder. A kőpúder préselve van, tükrös kompaktban kapható, míg a porpúder a nevében is mutatja: por állagú.
Ha lehetséges, porpúdert használjatok, ugyanis azt finomabbra őrölik meg, mint a lisztet, ezért igen vékony rétegben teheted az arcodra, míg a kőpúder nagyobb szemcséjű (pont azért, hogy össze tudják préselni). Ez utóbbi sokkal jobban látszik az arcon, olyan "púderes" a bőr tőle. Ha igazi profik szeretnétek lenni a sminkelésben, színtelen púdert használjatok, avval nincs macera (melyik árnyalat a megfelelő), télen-nyáron jó. A púdert puffnival vigyétek fel az arcra, finoman nyomkodva, és csak a felesleget kell a nagy, igazi szőrből készült ecsettel lesimogatni (ez általában bárány szőréből van). Ez utóbbi munkafázist a legmegátalkodottabb sminkgyűlölő férfiak is szeretik magukon, ha sminkelem őket valamilyen alkalomra: tévé, fotózás...!:-)
Biztos nem csak én vagyok bajban a karácsonyi ajándékokkal. Van egy csomó ember, akinek tudom az ízlését, minek örülne, de így is jócskán marad olyan barát, akivel mindig bajban vagyok. Lányok szeretnek egymásnak sminkes anyagokat vásárolni, de evvel is vigyázni kell: mi van, ha nem szereti azt a márkát, nem lett jó a szín, olyan anyagot nem is használ... Nehéz. Sokkal egyszerűbb olyan dolgot venni, ami igazából bármelyik barátnődnek megfelelő lenne. Ilyen egy jó minőségű, igazi szőrből készült ecset, vagy egy szép nesszeszer, vagy egy színtelen szájfény, egy jó szempillaspirál... Ezek mind olyan dolgok, amire mi magunk néha sajnáljuk kiadni a pénzt, mégis mennyire örömteli, ha ajándékba kapjuk! Persze a hangsúly itt a minőségin van. Inkább ne vegyük meg, ha gagyi, olcsó, rossz minőségű. Avval csak rontunk a helyzeten, rosszabb, mintha a századik kendőt kapná tőlünk. Gyanítom, te sem örülnél neki, ha egy műszőr ecsetet kapnál, ami durva, és karistolja a bőröd, de olcsó volt?! Az a jó ajándék, aminek láttán megfordul a fejedben, hogy inkább megtartod magadnak!:-)
Nagyon sok lánynak baja van az alapozókkal. Rengetegszer kérdezik, mennyire egészséges egész napra alapozót használni. Nos, a manapság használt alapozók mindegyike bőrbarát anyagokat tartalmaz, így bármelyik használható. Már régen nem igaz az a mondás, hogy ezek az anyagok eltömítik a pórusokat, nehezítik a bőrt...stb. Mind tartalmaz festékanyagot, vitaminokat, hidratáló krémet, fényvédőt, uv-szűrőt...Mindegyik alatt lélegzik a bőr. Tehát manapság már nem kell félni tőlük, nyugodtan fel lehet tenni egész napra.
Persze nem mindegy, melyiket, ha azt akarjuk, hogy a funkcióját is betöltse, vagyis elfedje a bőrhibákat, és egyenletessé tegye a bőr színét. Ehhez azok a jók, amik sok festékanyagot tartalmaznak. Logikus. Ha nem fed, az még jót tesz a bőrnek ápoló anyagai miatt, csak épp nem tünteti el a pattanásokat. Olyat válassz, ami finoman krémes állagú, nagy fedést biztosító, lehetőleg profi anyagok. Van egy bolt, ahol ezeket lehet kapni, a sminkesek is e márkákat használják, és egyáltalán nem drágák. Ha kíváncsi vagy, hol van, írj egy emailt, válaszolok.
Tegnap nagyon érdekes munkám volt. Egy szórakozóhely rendezett egy arcszépségversenyt, és az egyik versenyző megkért, hogy készítsek neki egy sminket az alkalomra. Aztán úgy jött össze a dolog, hogy ott maradtam a végéig. És képzeljétek, az általam sminkelt lány nyerte meg!!! Hozzáteszem, jogosan, mert nagyon bájos arca volt. Szerintem mint modell fogunk még hallani róla. A verseny végén beszélgettem két zsűritaggal, akiket a munkám révén már ismertem, és mindketten egyöntetűen azt mondták, hogy amikor megjelent a lány, tudták, ő az igazi!
Sokszor dolgozom modellversenyeken, szépségversenyeken, és szinte mindig kitalálom, ki lesz a befutó. Lehet tudni, kiben van meg az a kis plusz, amivel a fejére kerülhet a korona. A modellszakmában is mindig vannak épp divatos típusok, most pl. a szeplős arc és a természetes göndör haj az igazán keresett. Aztán lehet, hogy egy-két év múlva már nem lesznek trendik, de idén mindenki, aki a fentebbi tulajdonságokkal rendelkezik, jelentkezzen egy modellügynökségnél, ha modellkedni szeretne!
Nagyon szeretek sminket tanítani olyan lányoknak, akik nem sminkesek akarnak lenni, csak azt szeretnék tudni, nekik milyen smink áll jól, milyen színekkel, anyagokkal dolgozzanak, mit, hová, meddig kell tenni... Sokan nem merik magukat sminkelni, mert fogalmuk sincs, mi lenne a jó. Pedig megfigyeltem már elégszer, hogy egy jó smink milyen hihetetlen mértékben meg tudja változtatni a nők kisugárzását, hozzáállását saját magukhoz. Ha tehetném, iskolai tananyaggá tenném, mert önbizalmat ad. Persze, nem vagyok őrült, nem dédelgetek utópisztikus álmokat, de aki teheti, tanuljon meg bánni az arcával, mert ez az a tudás, ami minden helyzetben kincset ér.
Én egyszemélyes tanfolyamokat tartok, max. két barátnő jön el együtt, hogy erőt merítsenek a másik ügyetlenségéből. Természetes, hogy eleinte döcögősen megy a dolog, de nagyon hamar bele lehet jönni, és pár perc alatt is sokat tehetünk azért, hogy jobban nézzünk ki, pláne, ha mi magunk nem is vagyunk épp topon. De ez legalább ne látszódjon meg rajtunk!
Egy kicsit elmaradtam az írással, mert nem sajnáltatni akarom magam, de elég tömör hetem volt/lesz. Érdekességképpen elsorolom: hétfő és kedd délelőtt egy modellügynökség felkérésére portfoliókat sminkeltem. Kedd délután egy olyan rendezvényen dolgoztam, ahol nagyon rövid idő alatt kellett '20-as évek sminkjét elkészítenem 9 fellépőnek. Szerda-csüt.-péntek egész nap sportoló lányokról csináltunk fotókat, amik egy napilapban fognak megjelenni decembertől. Persze, hogy ne legyen egyszerű a dolog, csüt. éjjel egy reklámfilmforgatáson is ott voltam. Szombat délelőtt menyasszonyok hozzátartozóit szépítettem, este pedig kedvenc énekesnőmnek koncertje lesz, neki készítek sminket. Holnap pedig lányok szalagavatói sminkjével leszek elfoglalva. Persze nem minden hetem ilyen zűrös, de van, amikor ennyire összejön.
Az első, amit megkérdezek sminkes tanítványaimtól, hogyan képzelik el, milyen ez a munka. Tisztában vannak-e e munka rohangászós voltával, vagy csak azt látják, hogy kellemes környezetben szépíteni kell a lányokat, és kész. A másik dolog, amiről felvilágosítom őket, hogy az iskola elvégzése után még évekig kell valamilyen másik munka, amiből megélnek, mert nem egyik napról a másikra lesz valaki annyira ismert a szakmában, hogy el tudja tartani magát belőle. Aki ezt hiszi, mélységesen fog csalódni.
Fiatalabb koromban, még mielőtt sminkes lettem volna, bármennyire is szerettem volna, bármennyi sminkanyagom is volt, nem sminkeltem magam, mert zavart, hogy nagyon karikás a szemem, és semmilyen, általam ismert korrektor nem tüntette el. Tanulás nélkül is éreztem, hogy nem lehet szép az a smink, ahol a sötét karikák ott éktelenkednek az ember szeme alatt. Inkább nem használtam színeket sem. Biztos nem voltam/vagyok egyedül evvel. Nos, mára tudom a titkot,és mondhatom, felszabadító érzés volt először úgy a tükörbe nézni, hogy nincs feketeség a szemem alatt!
A titok nyitja tényleg a korrektor, vagy az alapozó. Ha szeretsz alapozót használni, az egész arcodra ezt tedd, a korrektor csak a szem körül kell: a karikákra és a szemhéjra (hogy könnyebben megtapadjon a por). Ha nem akarsz bajlódni alapozóval az egész arcodon, de karikás a szemed, a megoldás az, hogy a szigorúan bőrszíneddel megegyező árnyalatú, jól fedő, profi alapozódat csak a karikádra teszed fel, így nem fog látszódni, hogy a szemed alatt akár kialvatlanság, akár öröklődés miatt sötét karikák boldogtalan tulajdonosa vagy. Ilyenkor nem kell a korrektor, ezt helyettesíti az alapozó. Mivel a honlapon nem akarok egy márkát sem reklámozni, de kíváncsi vagy, én milyen anyagokat használok, írj egy e-mailt nekem, és ígérem, elárulom a titkot!
Sokszor tényleg csak 10 percünk van, hogy saját magunkat kisminkeljük. Ilyenkor a 3 legfontosabb anyag a korrektor, a szempillaspirál és a szájfény. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot már e 3 anyag használatával lényegesen tudunk javítani hangulatunkon és kinézetünkön. Persze ezeket feltenni kb. 2 perc. Ha tényleg van 10 percünk, mindenki tud egy komplett sminket készíteni magának. Az évek alatt úgyis mindenki több-kevesebb sikerrel rátalált arra a sminkelési technikára, ami neki tetszik, hozzá illő. Ha nem, itt jövök a képbe én.:-)
Az alapozást nem érdemes kihagyni,ez tényleg az alapja a sminknek. Egy jól fedő alapozóval egy perc alatt meg lehet csinálni, sőt, ez a karikákra is jó, nem kell külön korrektor. A púderezés után egy kis arcpír jön (most a kevés a divat, ellentétben pl. a 70-es, 80-as évek igazán erős pirosításával). Ha nincs idő kontúrozásra és szemhéjpor felvitelére is, akkor csak egy szép kontúrt ajánlok, valami ütős színből, nem kell mindig feketét használni, jöhet egy padlizsán lila, vagy türkizkék, esetleg méregzöld..., mind gyönyörű, és feltűnő is. A szemhéj ilyenkor nem kap színt, csak a púderrel kell átfutni rajta. Aztán az elmaradhatatlan spirál, végül a szánk élénkítése egy színezett szájfénnyel.
Igazán nem ördöngösség, ennyit megtehetünk önbizalmunk növeléséért mindennap.
A múlt héten egy divatbemutatón sminkeltem. Ez egy kicsit másmilyen (vagy csak én kapok mindig másmilyet?!), mint ami a lányok gondolataiban van egy divatbemutatóról. A valóság az, hogy egy nap alatt kell a koreográfiát begyakorolni a modelleknek, a sminkes és a fodrász a próbákról "lopja ki" őket, így kb. 10 percem van, hogy megcsináljak egy sminket. Mindig a divattervező, vagy a szervező mondja meg, milyen legyen a smink (legtöbbször sötét füstös szem és szájfény). Ez azért jó, mert nem nekem kell kitalálnom (sok egyéb esetben gondolatolvasót játszom, vajon a megrendelő olyan sminket szeretne-e, mint amilyet csináltam, bár megbeszélem vele előtte az elképzeléseit), és mivel minden modell ugyanolyan sminket kap, utólag nem reklamálnak, hogy a másik lány sminkje jobban tetszik neki. Szeretek divatbemutatón dolgozni, profik a modellek, jó a hangulat (nem nekem kell idegesnek lennem, hogy minden rendben menjen), én max. azon szoktam izgulni, vajon minden lányt el tudok-e kapni, hogy kisminkeljek. Az idő a legfőbb ellenségem: pontosan, szépen kell dolgoznom, és legfőképpen gyorsan. Amíg kezdő voltam a szakmában, érdekes módon nem kaptam felkérést ilyen munkára, aminek örülök, mert akkor még nem értem meg erre. Se tudásban, se gyorsaságban. Akkor még ideges voltam, bármilyen munkára is hívtak, atya-ég, jó leszek-e, tetszeni fog-e a munkám..., aztán 5 év alatt elmúlt. Most már szerencsére ilyen miatt nem izgulok.